A Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának megbízásából készített, kilenc országra kiterjedő nemzetközi, reprezentatív kutatásának eredményei szomorú képet festenek honfitársaink jövedelmi és megtakarítási viszonyairól. Például az egész közép-európai régióban nálunk tudnak a legkevesebben megtakarítani jövedelmükből. Ráadásul minden ötödik honfitársunknak nincs semmiféle tartaléka, ha például kirúgják vagy megszűnne az állása.

Provident felmérés: Közép-Európában a magyarok tudnak a legkevesebbet félretenni

A pénzügyi tervezés még mindig nem része a magyarok hétköznapjainak, különösen az idősebb aktív korúak vesztették el hitüket abban, hogy saját kezükbe vegyék anyagi helyzetük alakítását – közölte a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata megbízásából készített kilenc országra kiterjedő nemzetközi, reprezentatív kutatásának eredményeit kedden az MTI-vel.

A felmérés szerint a magyar megtakarítási viszonyok rendkívül ijesztő képet mutatnak és a jövedelem növekedése döntő részben továbbra is egy szűk társadalmi csoport sajátja. Ezzel szemben a háztartások egyharmada képes csak jövedelmének valamekkora részét félretenni havonta, míg a megkérdezettek 27 százaléka egyáltalán nem tud megtakarítani, ami messze a legmagasabb arány a közép-európai régióban. Minden ötödik (4,6 százalék) háztartás képes jövedelmének több mint felét megtakarítani egy hónapban, ami a vizsgált országok között a legalacsonyabb arány.

Hozzátették, korosztály szerint is jelentős eltérések mutatkoznak: a 18-34 éves korcsoportban a rendszeresen megtakarítók aránya eléri a 40-43 százalékot, szemben a 35-54 évesek 32 százalékos értékével és a még nyugdíj előtt állók (55-65 évesek) 25 százalékával.

Amíg a középkorúak (35-54 évesek) 29 százaléka semmit sem tud félretenni, ez az arány 40 százalékot ér el az 55 év feletti aktívak között.

Forrás: depositphotos.com

Többen rendelkeznek tartalékkal, mint tavaly

Rámutattak: kedvező fejlemény, hogy amíg 2024-ben a válaszadók alig több mint 10 százaléka rendelkezett legalább három hónapra elegendő megtakarítással, ez az arány 2025-re 15,5 százalékra nőtt és minden ötödik (21 százalék) megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nincs semmilyen tartaléka, ami 2022-höz képest 2 százalékpontos, 2023-hoz viszonyítva 3 százalékpontos javulás.

A Provident 2025-ös kutatása szerint a férfi válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni valamennyit, szemben a nők 29 százalékos arányával. A magyarok többsége (44 százalék) az iskolát tartja felelősnek a pénzügyi ismeretek átadásáért, míg az állam szerepét 33 százalék említette. Ezzel szemben mindössze 19 százalék tekinti saját felelősségének a pénzügyi tudatosság fejlesztését, ez az arány négy évvel korábban még 22 százalék volt.

Alacsony öngondoskodási hajlandóság

A felmérés készítői szerint nehezen érthető a 35-44 éves korosztály alacsony öngondoskodási tudatossága, ami alig magasabb a fiatalokénál (14 százalék). A nyugdíjkorhatár közeledtével emelkedik az egyéni felelősségvállalás választása, a 45-54 éves korosztályban minden ötödik, míg az 55-65 évesek 23 százaléka nyilatkozta, hogy csak magára számíthat.

A középkorúak pénzügyi tudása valóban gyengül: a “nagyon vagy inkább magabiztos vagyok pénzügyi döntésekben” válaszadók aránya Magyarországon 6 százalékponttal 46 százalékra esett, ami a második legalacsonyabb a vizsgált országok között

A felmérés összegzéseként a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy szemléletváltás nélkül nemcsak a megtakarítási arány marad alacsony, hanem az emberek pénzügyi kiszolgáltatottsága is tartós lesz.

Ez is érdekelhet:

• Borzasztó a helyzet: a magyarok egyre kevésbé tudnak kijönni a pénzükből
•  Valóban a kriptovaluta a pénzügyek jövője, ahogy a Pistolo és mások állítják?

További hírek: pénz.