Nem várt döntés: milliárdokat veszíthet Budapest, akár a közlekedés is leállhat

A bíróság másodfokon is eltörölte Budapest azonnali jogvédelmét, így a Magyar Államkincstár bármikor beszedheti a főváros számlájáról a tartozást.

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus a Népszavának adott interjújában számolt be arról, hogy a hétfőn kézhez kapott döntés értelmében a pécsi bíróság másodfokon eltörölte a Fővárosi Törvényszék még tavaly decemberben elrendelt azonnali jogvédelmét, ezáltal a Magyar Államkincstár visszamenőlegesen bármikor inkasszózhatja a szolidaritási hozzájárulás 4,5 milliárdos részletét Budapest számlájáról.

Kritikus helyzetben van Budapest

Kiss Ambrus azt is elmondta, hogy a főváros számláján jelenleg az esedékes és várható levonásokkal számolva mínusz 65 milliárd forint az egyenleg, de szeptember 10-től kezdődnek a cégek iparűzési adó befizetései, így hamarosan pozitív irányba mozdulhat ez az összeg. Hozzátette, hogy a főváros folyószámla-hitelkeretének 80 milliárd forintra bővítése szeptember 19-én lejár, így a most érkező bevételek önmagukban nem elegendőek a pénzügyi helyzet stabilizálásához.

„Ha nem kapjuk meg az őszi hónapokra a jogvédelmet, vagy ha a korábbi hónapokra megkapottat törlik másodfokon és be kell fizetnünk a számlákat akkor már az év vége előtt kritikus szintet érhet el a tartozás.” – mondta a főigazgató.

Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi helyzet stabilizálásához elengedhetetlen lesz a kormánnyal való megállapodás.

Nagy Márton: Budapest csak időhúzással próbálkozott

A döntést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán reagált: szerinte „Bebizonyosodott, hogy Karácsony Gergely és a főváros részéről csak politikai hangulatkeltés és időhúzás zajlott.”

A miniszter is leírta, hogy a Magyar Államkincstár hétfőn kapta kézhez a pécsi bíróság másodfokú, jogerős döntését, és hangsúlyozta: a fizetési kötelezettség teljesítése közérdeket szolgál, és a sérelemnek ténylegesen fenn kell állnia, nem lehet pusztán hipotetikus. „Megmondtuk előre, senki sem állhat a törvények és a jogszabályok felett, a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie” – tette hozzá.

Ellentétek a főváros és a kormány között

Budapest vezetése már évek óta vitatja a szolidaritási adó mértékét, és ennek nyomán több jogi eljárást is indított, de a helyzet azóta sem rendeződött. A városvezetés egyik fő érve, hogy a szolidaritási hozzájárulás mára elvesztette eredeti funkcióját: a befizetések nem kifejezetten a hátrányos helyzetű településeket segítik, hanem közvetlenül a központi költségvetést gyarapítják. Álláspontjuk szerint a rendszer aránytalan, hiszen az önkormányzatok töredéke adja a teljes teher nagy részét.

162,4 milliárd forint: ennyit kell összesen Budapestnek és a kerületeknek együtt befizetniük szolidaritási hozzájárulásként 2025-ben.
kb. 89,1 milliárd forint ebből közvetlenül a Fővárosi Önkormányzat kötelezettsége.
A főváros évek óta hangsúlyozza, hogy jóval többet fizet be az államkasszába, mint amennyi támogatást onnan kap működésre.

A főváros saját kezdeményezésből nem teljesítette a fizetést: májusban a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszózott, majd később visszafizették a Fővárosi Törvényszék ítélete nyomán.

A pénzügyi nyomásra a főpolgármester korábban rendkívüli intézkedéseket vezetett be, például csak a nettó bérek kifizetését engedélyezte, és a közösségi közlekedés rövid, 10 perces leállításával is jelezte a problémát a kormány felé. A kormányzat erre reagálva rendezést ígért, előtte azonban átvilágítaná a főváros gazdálkodását, miközben a közvetlen tárgyalások még nem kezdődtek meg.

Ez is érdekelhet: