Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember elején két törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyek gyökeresen átalakíthatják a digitális gazdaság szereplőinek adózását. A cél egyértelmű: több pénzt csatornázni az államkasszába olyan területekről, amelyeket eddig nehéz volt ellenőrizni: így az Airbnb-n lakást kiadók, a futárszolgáltatásokban dolgozók és a kriptovalutával kereskedők egyaránt szigorúbb adóhatósági figyelemre számíthatnak.
Automatikus adatcsere az adóhatóságok között
A HVG szerint a javaslatok lényege, hogy Magyarország átülteti a nemzetközi – OECD által kidolgozott – keretszabályokat a hazai jogrendbe. Ezek az előírások kötelezővé teszik a platformüzemeltetők és kriptoszolgáltatók számára, hogy részletes adatokat szolgáltassanak a felhasználóikról, amelyeket évente automatikusan továbbítanak a nemzeti adóhatóságoknak.
A NAV így nemcsak az önbevallásokra támaszkodhat, hanem közvetlenül hozzájut a magyar állampolgárok és cégek jövedelmi adataihoz a külföldi szolgáltatóktól is. A magyar hatóság ezeket az információkat évente megosztja azokkal az országokkal, amelyekkel sikerül megállapodást kötnie – a lista Japántól Svájcon át egészen a Kajmán-szigetekig terjed.
Kikre vonatkozik? Airbnb, futárok, kripto
Az új szabályozás gyakorlatilag mindenkit érinthet, aki a megosztásos gazdaságban vagy a kriptokereskedelemben tevékenykedik. Ez azt jelenti, hogy egy Airbnb-n lakást kiadó magánszemély, egy Wolt-futár vagy Uber-sofőr, de akár a Revoluton vagy Binance-en kriptovalutával kereskedő befektető is a NAV radarjára kerül.
A szolgáltatóknak 2026-tól többek között a következő adatokat kell majd megadniuk:
-
az üzemeltető cég neve, székhelye és adószáma,
-
az összes platform, amely felett rendelkezik,
-
valamint a magyar felhasználók részletes adatai: név, cím, adóazonosító, születési adatok, tranzakciós volumenek.
Ezeket az információkat szabványosított formátumban továbbítják a hatóságoknak, így sokkal nehezebb lesz az adóelkerülés.
A kormány célja: több bevétel, erősebb kontroll
A kormány azzal indokolja a szigorítást, hogy a digitális gazdaság szereplői közül sokan nem vallják be pontosan jövedelmeiket, ezért szükség van a közvetlen adatáramlásra. A kabinet szerint a rendszer nemcsak az adóelkerülést szorítaná vissza, hanem hozzájárulna az adózási morál javításához is.
A várakozások szerint így jelentősen nőhetnek az adóbevételek: a NAV pontos képet kap arról, mennyi pénzt keresnek a futárok, sofőrök és lakáskiadók, illetve mekkora volumenben kereskednek a magyar magánszemélyek és cégek kriptovalutákkal.
2026-ban indul az új rendszer
Ha a parlament elfogadja a javaslatokat, az új szabályozás 2026. január 1-jén lép életbe. Ettől kezdve a digitális platformokat üzemeltető cégek és a kriptoszolgáltatók kötelesek lesznek minden adatot begyűjteni és továbbítani, függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi szereplőről van szó.
A lépés komoly változást jelenthet mind a kisebb szereplőknek, akik például csak mellékjövedelemként adnak ki lakást az Airbnb-n, mind azoknak, akik nagyobb volumenben kereskednek kriptóval. A digitális gazdaság eddig kevéssé átlátható területei így egyértelműen a NAV látóterébe kerülnek.
Forrás: