Vasúton utazni nemcsak olcsóbb és kényelmesebb, mint autóval vagy repülővel, de ráadásul környezetkímélő is. Ezért is fogant meg hol máshol, mint Dániában az a gondolat, hogy Európa nagyvárosait egy ún. európai metróval kellene összekötni. A 3-400 km/h sebességgel száguldó szerelvények pedig már jó alternatívát jelentenének időben is a kontinensen belüli repülős utazásokkal szemben.
Európai metrót terveznének
A 21st Century Europe dán kutatóintézet által közzétett figyelemfelkeltő terv szerint 39 várost kötnének egymással össze 5 nagy sebességű “európai metróvonalon”. A Starline fantázianévre hallgató ötletcsomag nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint a repülés kiváltását egy olcsóbb, környezetkímélőbb és kényelmesebb utazási eszközzel.
Az egységes európai metró kezdeményezés egyelőre vitát szeretne generálni a döntéshozók részéről, utána indulhatna el a tervezés és valamikor a kivitelezés, ami nem lenne egyszerű feladat, hisz nagyon különböző országok vasúti rendszereit kellene összehangolni, ráadásul bizonyára vannak olyan térségek, ahol egyszerűen a vasúti pálya is olyan állapotban van, hogy képtelenség lenne biztonságosan ilyen sebességgel közlekedni. Magyarországon biztosan így van a helyzet, hisz a MÁV sokszor nem az egyébként új vonatok sebességhatárai, hanem az elavult sínek miatt képtelen megfelelő sebességgel közlekedtetni vonatait.
- A MÁV közelebb hozza a kárpátaljai magyarlakta városokat holnaptól
Mátészalka és Debrecen között például majdnem két órán át közlekedett 7 éve a vonat, bizonyos szakaszokon pedig egy ember is le tudta futni a szerelvényt:
Az állomások városon kívül lehetnének
A koncepció 5 útvonalat tartalmaz, 22 ezer kilométer hosszan gyorsulnának a szerelvények, illetve szabványosított, határokon átívelő kapcsolatokról. A vonatok ráadásul kicsit utazó hotelekre hasonlítanának: lennének bennük munkaállomások is kialakítva, közösségi terekkel és családi fülkékkel.
Az Index szerint a fogadó állomások sem feltétlenül az adott városokban lennének, hanem azokon kívül. Amellett, hogy közlekedési csomópontként funkcionálnának, tehermentesítenék a belvárosokat és kulturális, gazdasági központok lennének éttermekkel, rendezvényhelyszínekkel. Értsd, ha mondjuk valamelyik nagy együttes gigakoncertet szervez, nem kellene bevergődni valamelyik városba, elég lenne csupán a gyors szerelvénnyel megérkezni és az állomástól nem messze meghallgatni őket.
- Száz éve nem volt ilyen Budapesten: mérföldkőhöz ért a gigaberuházás
Budapest is része lenne a nagy tervnek
Jelenleg persze sok minden hiányzik a megvalósításhoz, nyilván leginkább pénz. Egyébként sem egy rövid távon megvalósítható program, inkább vitaanyag arról, hogy miként képzelhetnénk el Európa jelenleg alapvetően autópálya és repülőgép alapú jövőbeni közlekedését.
- További vasút témájú cikkeinkért kattints.
És végül az öt tervezett útvonal (fontos hozzátenni, hogy köztes megállók is elképzelhetők, bár a megállás nyilván lassítja az eljutást):
- A-vonal (Nápoly–Helsinki viszonylat): Róma, Milánó, Zürich, München, Bécs, Prága, Berlin, Varsó, Vilnius, Riga, Tallinn.
- B-vonal (Lisszabon–Kijev között): Madrid, Bordeaux, Lyon, Milánó, Róma, Zágráb, Szarajevó, Tirana, Athén, Szófia, Bukarest, Kisinyov.
- C-vonal (Madrid–Isztambul között): Barcelona, Marseille, Lyon, Párizs, Luxemburg, Frankfurt, Bécs, Budapest, Belgrád, Szófia.
- D-vonal (Dublin–Kijev között): Liverpool, London, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Berlin, Varsó, Lviv.
- E-vonal (Milánó–Oslo között): Zürich, München, Frankfurt, Berlin, Hamburg, Koppenhága, Stockholm.
Forrás: