Borisz Jelcin orosz elnökről elnöksége utolsó éveiben nagyjából köztudott volt, hogy súlyos alkoholproblémákkal küzd, Gorbacsov, az utolsó szovjet pártfőtitkár azonban éppen Jelcin ellentéte volt. Sokak szerint családi érintettség miatt is úgy gondolta, a szovjet társadalomnak az tenne a legjobbat, ha egyszerűen nem innának többé alkoholt az emberek. Lehetőleg semennyit sem. Próbálkoztak már alkoholtilalommal a világ számos pontján, de általában mindenütt katasztrófa lett belőle. Moszkvából nézve ebből is.
Magyarországon egyébként szintén a kommunisták próbálkoztak alkoholtilalommal, mégpedig rögtön hatalomra kerülésük után, 1919 márciusában. Igaz, uralmuk sem tartott sokáig és a tilalmon is lazítottak később.
- Mennyi alkoholt iszik a magyar? Így állunk a sörrel a többi európai országhoz képest
Természetesen az alkohol később sem szűnt meg “népbetegségnek” lenni hazánkban. Ezért is létesítettek már a “létező szocializmus idején, 1975 decemberében a Szeged melletti Nagyfán egy úgynevezett Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetet. Az akkori adatok szerint ugyanis legalább 100 ezer alkoholista volt hazánkban.
A Szovjetunió-beli fellépés a túlzott alkoholfogyasztás ellen azonban a hazainál sokkal szigorúbb volt és súlyosabb következményekkel is járt.
Mi volt Gorbacsov problémája az alkohollal?
A “mindössze” 54 esztendősen a Szovjetunió élére került Gorbacsov (elődei 70 fölött voltak, így ő fiatalnak számított) pontosan látta a szovjet társadalom súlyos problémáit. A szerteágazó problématérkép egyik gócpontja volt az alkohol és az ebből fakadó betegségek.
Az ujkor.hu adatai szerint:
- Gorbacsov hatalomra kerülésének idején az átlag szovjet polgár 17 liter vodkát ivott meg évente csecsemőtől az aggastyánig. Összehasonlításképp, ez az adat még csak 14 liter volt 1914-ben;
- egyre csökkent az alkoholfogyasztás életkori határa, volt, hogy már 10 évesen lerészegedted gyerekek;
- csökkent a várható élettartam;
- növekedett a bűnözés, a családon belüli erőszak, a gyermekhalandóság;
- csökkent a munkateljesítmény.
Mihail Gorbacsov idősebb korában. Az utolsó szovjet vezér 2022 augusztusában halt meg.
Mit tett az új pártfőtitkár?
Gorbacsov nem élt a cári idők teljes tiltásával, ám szigorú szabályokat vezetett be, amelyek nagyjából hasonló eredménnyel jártak, mint az 1914-es intézkedések:
- csökkentették az előállított vodka mennyiségét;
- drasztikusan megemelte az árakat. A legolcsóbbnak számító Andropovka például 1985 elején még 4 rubel 70 kopejkába, míg 1986 végén már 9 rubel 10 kopejkára emelkedett (miközben az átlagfizetés nem sokkal haladta meg a havi 100 rubelt);
Forrás: Fortepan / Lakatos Mária
- megszabta, hogy 14 óra előtt és 19 óra után már nem lehet alkoholtartalmú italokat forgalmazni;
- ha valakit a munkahelyén vagy közterületen rajtakaptak, börtönbe került;
- a korhatárt 18-ról 21 évre emelték;
- korlátozták a személyenként vásárolható mennyiséget;
- kiirtottak számos történelmi szőlőültetvényt például Grúziában vagy Moldovában.
A propaganda is dolgozott ezerrel: törölték az alkoholfogyasztásra vonatkozó jeleneteket a filmekből, tévéműsorokból, de még józan rendezvények kampányt is indítottak, divatosak lettek például az alkoholmentes esküvők a korban.
Milyen következményekkel járt a szovjet “alkoholtilalom”?
Bár teljes tilalomról nem beszélhetünk, a mindennapi életben nagyon megnehezül hozzájutni az orosz társadalom “nemzeti italához”, ami Gorbacsovot elképesztően népszerűtlenné tette. Hatalmas sorok kígyóztak, egy-egy családi rendezvényre is nehéz lett beszerezni e nélkülözhetetlennek tartott nedűt.
Bár a hivatalos alkoholfogyasztás meredeken csökkent (így a halálozási ráta is), egyre többen fordultak zugfőzdékhez, hisz gombamód szaporodtak az illegális főzdék, tulajdonképpen az élelmesebbje elkezdett vodkát gyártani. Csakhogy e párlatok semmilyen minőségi követelménynek nem kellett megfeleljenek, így gyakorlatilag sokszor mérget vásároltak a szovjet polgárok, ami ismét növelte a halálesetek számát.
- Mi történik a testeddel, amikor abbahagyod az alkoholfogyasztást?
Forrás: Fortepan / Kurutz Márton
Emellett, csakúgy, mint az Egyesült Államokban, az alkoholtilalom teret nyitott a helyi maffiák megerősödésének, a feketagazdaság virágzásához, bandák erőre kapásához, akik utána sok helyen a széteső államhatalom helyébe léptek.
A szovjet gazdaság ugyanis – csakúgy, mint a cári Oroszország – elképesztően függött a vodka utáni állami bevételektől. Az államháztartás összbevételének az alkoholmonopólium adta a negyedét, ennek kiesése pedig az olajár bezuhanásával együtt (1985 és 1986 között 69%-os visszaesés a világpiaci árban) a csőd szélére juttatta a szovjet gazdaságot (voltak természetesen más tényezők is, mint például a lengyel forrongás vagy éppen az afgán háború).
- Alkohol archívumunkért kattints.
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
Miközben egyesek elképesztő gazdagságra tettek szert, hisz megkaparintották, úgymond magánosították az alkoholforgalmazás állami monopóliuműnak busás nyereségét, a lakosság nemcsak azt tapasztalta meg, hogy nincs vagy túl drága a vodka a boltokban, hanem azt is, hogy a főzéshez szükséges cukrot már csak jegyre lehet megvásárolni.
Összességében megállapítható, hogy miközben kétségtelenül jelentkeztek az intézkedés társadalmi hasznai és csökkent az alkoholfogyasztás, a részleges alkoholtilalom gazdasági és társadalmi következményei Moszkva szempontjából egyértelműen negatívak voltak és hozzájárultak a szovjethatalom gyors összeomlásához előbb Kelet-Európában, majd a világ minden részén.
