Vihar miatt fordult vissza a Wizz Air gépe Zákinthoszról Budapestre: de mi történt pontosan?
Nem mindennapi helyzetbe kerültek a Wizz Air utasai vasárnap délután: a Budapest–Zákinthosz járatuk bő három és fél órás repülés után nem tudott leszállni a görög szigeten, ezért visszafordult a magyar fővárosba. A 2455-ös járat kálváriájáról először a Tudásmorzsák a repülésről szakmai Facebook-oldal számolt be, amely védelmébe is vette a légitársaság döntését és megválaszolta a leggyakrabban feltett kérdéseket.
Mi történt a levegőben?
A Wizz Air közlése szerint a kényszerű visszaút oka a célállomáson uralkodó kedvezőtlen időjárás volt: sűrű felhőzet, erős szél és gyenge látási viszonyok nehezítették a leszállást. Bár más légitársaságok járatai is próbálkoztak a térségben, sok gép – a magyar fapadoséval együtt – végül visszafordult vagy kitérő repülőtérre kényszerült.
Fotó: depositphotos.com
Az utasokat a Wizz Air folyamatosan tájékoztatta a döntésről, majd Budapestre való visszaérkezésüket követően transzfert és négycsillagos szállodai elhelyezést biztosított számukra, vacsorával és reggelivel. A légitársaság hozzátette: a járat magyar idő szerint hétfő délután fél kettőkor újra elindul Zákinthoszra.
Nem a Wizz Air inkompetenciája, hanem biztonsági döntés
Sokan elsőre talán úgy gondolnák, hogy a légitársaság rosszul mérte fel az időjárást. A Tudásmorzsák a repülésről azonban világosan rámutatott: ilyenkor a helyzet soha nem fekete-fehér. Tudni lehetett, hogy a görög szigeten határeset az idő – vagyis a még alkalmas és a már nem alkalmas közti sávban mozgott a lehetőség. Érdemes volt próbálkozni, hiszen előfordulhatott volna, hogy a leszálláshoz szükséges néhány percre fellazul a felhőtakaró.
A környéken órákig köröző repülőgépek közül volt, amelyik szerencsével földet ért, de a többség inkább hazatért vagy más repülőtérre szállt le. Ugyanakkor a divertálás sem mindig reális opció: a közeli alternatív reptereken ugyanolyan rossz idő fogadta a pilótákat. Távolabb ugyan le lehetett volna szállni jobb körülmények között, de az utasoknak az éjszaka közepén több száz kilométerről kellett volna megközelíteniük a célállomást hajóval vagy taxival.
Hogyhogy volt üzemanyag a visszaútra?
Egyes utasokban felmerült a kérdés, hogy miként tudott a repülőgép üzemanyag-tartalékot biztosítani egy teljes oda-vissza útra. A válasz egyszerű: a gép indulás előtt több mint két órát várt Ferihegyen, amíg figyelték az időjárási helyzetet. Ekkor döntött a légitársaság úgy, hogy feltankolja a repülőt a visszaút lehetőségére is: utólag kiderült, hogy jól döntöttek.
Miért más a Liszt Ferenc reptér, mint Zákinthosz?
Sokan azt is felvetették, hogy Budapesten rosszabb időben is leszállnak a gépek, miért nem volt ez lehetséges Görögországban. A különbség az infrastruktúrában keresendő: Ferihegyen modern ILS (műszeres leszállító rendszer) működik, amellyel minimális látótávolság mellett is biztonságosan földet érhetnek a gépek. A kisebb görög szigeteken azonban nincs ilyen berendezés, ezért ott szigorúbbak a látótávolságra és a felhőalapra vonatkozó szabályok, amelyeket figyelembe kell venni leszálláskor.
Miért a visszafordulás volt a legjobb döntés?
A repülésbiztonsági szempontok mellett a gazdaságosság és a menetrend fenntartása is számít. Ha a gép egy kitérő repülőtéren ragad, előfordulhat, hogy a személyzet munkaideje lejár, a repülő pedig nem áll majd készen a következő menetrendi feladatra. Ez további járattörlésekhez és több ezer utas érintettségéhez vezetne.
A mostani döntés tehát kompromisszum volt: bár az érintett utasoknak kellemetlenséggel járt, hosszabb távon így több problémát is sikerült elkerülni.
Érdekes lehet:
