Az idei év a magyar borkultúra egyik legsúlyosabb válságát hozta el: az aranyszínű sárgaság fitoplazma (flavescence dorée) soha nem látott mértékben pusztítja a hazai szőlőültetvényeket. A 22 borvidékből már 15 érintett, több ezer hektár lehet fertőzött, és olyan ikonikus termőhelyek is bajba kerültek, mint a Somló vagy a Szentgyörgyhegy.
Mi okozza a járványt?
A betegséget egy fitoplazma nevű kórokozó okozza, melyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt – tájékoztat az Agroinform. A fertőzött tőkék levelei sárgulni kezdenek, hervadnak, végül a teljes növény elpusztul. Mivel ismert gyógymód egyelőre nincs, a terjedést kizárólag a kabóca elleni védekezéssel lehet lassítani. A tapasztalatok szerint a betegség gyorsan terjed: ahol ma egy fertőzött tőke van, ott két-három éven belül több százra nőhet a számuk.
Az első nagy áldozat: a Bussay-pincészet
A zalai Csörnyeföldön működő Bussay-pince drámai példája annak, milyen pusztítást végezhet a kór. Bussay Dorottya és Kis Tamás boraikkal évekig öregbítették Zala hírnevét, ma azonban szinte semmi nem maradt a birtok szőlőiből. Először a tramini ültetvény pusztult el, majd a pinot noir és más fajták is, egyedül a merlot és néhány olaszrizling-tőke bírta tovább.
„2025-ben a település nagy része elesett, nekünk a jövő évtől nincs egy tőke szőlőnk sem, mindent ki kell vágnunk” – írta Bussay Dorottya a Pannon Bormíves Céh borászainak írt levelében. A szakember szerint hiába jelezték éveken át a növekvő problémát, sem kártalanítás, sem elegendő segítség nem érkezett.
Országos fellépés indul
A helyzet súlyosságára reagálva az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos akciótervet indított. A program célja a fertőzés terjedésének lassítása és a szőlőültetvények védelme.
Az akció részei:
- országos felderítés szemlecsoportok és drónos megfigyelés bevonásával,
- a kabóca elleni növényvédőszeres védekezés, súlyosan érintett területeken akár légi permetezéssel,
- laboratóriumi vizsgálatok és mobil mérőállomások helyszíni bevetése,
- fertőzésmentes, tanúsított szaporítóanyag használatának ösztönzése,
- az elhagyott szőlőültetvények kényszerkivágása.
A hatóságok a növényvédő szerek engedélyezését soron kívül vizsgálják, hogy a gazdák minél gyorsabban hozzájuthassanak a szükséges eszközökhöz.
A magyar bor jövője forog kockán
A borászok szerint nem csupán egy növénybetegségről van szó, hanem a teljes magyar borkultúra és vidékfejlesztés jövőjét fenyegető krízisről. Ha a járvány megfékezésére nem találnak hatékony stratégiát, magyar borvidékek sokasága vesztheti el szőlőültetvényeit néhány éven belül.
Van, aki kényszerű kísérletként alternatív ültetvények telepítésében gondolkodik – például olajfák ültetésében –, de ez sem gazdasági, sem kulturális szempontból nem pótolja a szőlőt.
A szakma ezért közös összefogást sürget. A legnagyobb kihívás most az, hogy a védekezés ne szigetszerűen, hanem országosan összehangoltan történjen. Ha sikerül időben beavatkozni, talán megmenthetőek a magyar szőlőültetvények és borvidékek – ellenkező esetben a jelenlegi válság évtizedekre beírhatja magát a magyar borászat történetébe.
A kormány segítséget ígér, mert veszélyben a teljes termés
Nagy István agrárminiszter szerint a helyzet komoly, mivel a teljes magyarországi szőlőállomány veszélyben van. Hazánkban 19 vármegyéből 13-ban van jelen már a kórokozó. Különösen Zala, valamint a Balaton környéki területek érintettek súlyosan. Nagy István leszögezte, a betegség az emberre semmilyen veszélyt nem jelent és a borba sem jut át, a szőlőben viszont rendkívüli károkat tud előidézni. Éppen ezért közös és azonnali fellépésre van szükség az aranyszínű sárgaság megfékezésére.
“A kormány cselekvési tervet fogadott el és 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni küzdelemre. Ebből oldjuk meg a szemlét, a felderítést és a vegyszeres kezelést. Sőt, szükség esetén támogatjuk az ültetvények újratelepítését is” – mondta a tárcavezető, biztosítva a szőlősgazdákat arról, hogy ebben a helyzetben is segítő kezet nyújt a kormány. cselekvési terv részeként országos felderítés indul. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat állít föl, amelyek országszerte bejárják a szőlőterületeket. Előszűrés céljából a Nébih mobil laborautója helyszíni méréseket is végez.
“Nagy jelentősége van a tavaszi védekezéseknek, de a szüret utáni kezelésekkel is gyéríthető a kabócapopuláció, ezért országos növényvédőszeres program is indul. Mindent megteszünk azért, hogy megóvjuk a szőlőültetvényeiket” – közölte az agrárminiszter.
Forrás: