Földrajzi elhelyezkedése, történelmi kötelékei és természeti erőforrásai miatt a Török Államok Szervezete (TÁSZ) egyre jelentősebb együttműködési platformmá válik a fejlődés új szakaszában. Ugyanakkor az TÁSZ kulturális hídként is szolgál, elősegítve a tagországok népei közötti szorosabb kapcsolatok kialakítását.
Türk Államok Szervezete
A szervezet az egyenlőség és a kölcsönös érdek, a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint az államok szuverenitásának tiszteletben tartása elvein alapul, amelyek a nemzetközi közösség által széles körben elismert elvek.
A TÁSZ öt tagállamból áll: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. Magyarország, Türkmenisztán és a Gazdasági Együttműködési Szervezet megfigyelői státusszal rendelkeznek.
A szervezet jelenlegi nevét 2021. november 12-én vezették be Üzbegisztán elnökének kezdeményezésére. Korábban Türkül nyelvű államok együttműködési tanácsának nevezték.
Az TÁSZ elsődleges célja a testvérnemzetek közötti bizalom és sokoldalú kapcsolatok erősítése, a kereskedelem, a gazdaság, az energia, a közlekedés, az idegenforgalom, a kultúra és a humanitárius területeken való együttműködés előmozdítása, valamint a régió békéjének és biztonságának biztosítására irányuló erőfeszítések koordinálása.
Ezen célok elérésének koncepcionális alapját a „Török vízió – 2040” program képezi, amelyet a 2021 novemberében Isztambulban tartott nyolcadik államfői csúcstalálkozó után fogadtak el.
TÁSZ és Üzbegisztán
Üzbegisztán számára, amely 2019-ben csatlakozott a szervezethez, a részvétel nemcsak a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítésében, hanem a török világ közös kulturális identitásának megőrzésében és fejlesztésében is fontos lépéssé vált.
Üzbegisztán 2022–2023-ban töltötte be az TÁSZ elnöki tisztét, amelynek kezdetét a 2022 novemberében Samarkandban megrendezett csúcstalálkozó jelentette, „A török civilizáció új korszaka: a közös fejlődés és prosperitás felé” mottóval.
Elnöksége alatt több mint 100 rendezvényt tartottak, és új platformokat hoztak létre a gyakorlati együttműködés érdekében. Üzbegisztán nyitott, inkluzív és sokszínű együttműködési modellt követett, amely különböző régiókat és civilizációkat ölelt fel.
A szamarkandi csúcstalálkozón elfogadott „TÁSZ stratégia 2022–2026-ra” jelentős mérföldkőnek bizonyult. Ez a dokumentum jelentette az első útitervet a „Török vízió – 2040” koncepció megvalósításához.
Shavkat Mirziyoyev elnök Üzbegisztán szervezethez való csatlakozása óta aktívan részt vesz az Türk Államok Szervezete csúcstalálkozóin. Különösen tekintettel 2024. november 6-án Biszkekben és 2025. május 21-én Budapesten tartott államfői tanácskozásokon.
Ezek a találkozók a multilaterális együttműködés jelenlegi állapotára és jövőbeli kilátásaira, valamint a gyakorlati partnerség kulcsfontosságú kérdéseire összpontosítottak.
A budapesti informális csúcstalálkozón elhangzott beszédében az elnök hangsúlyozta a mai geopolitikai és geoökonómiai helyzet összetettségét, a regionális konfliktusok fokozódását és az éghajlatváltozás hatását.
Kiemelte a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmány alapján történő nemzetközi kérdések megoldásának fontosságát, valamint a tagállamok közötti közös álláspontok és összehangolt megközelítések szükségességét.
Az TÁSZ-on belüli gyakorlati együttműködés fejlesztéséről szólva az elnök rámutatott a hatalmas kiaknázatlan potenciálra, és több új kezdeményezést is előterjesztett.
Különös jelentőséget tulajdonítanak Üzbegisztán javaslatának, amely szerint a török államok között stratégiai partnerségről, örök barátságról és testvériségről szóló szerződést kellene aláírni, ami jelentős lépés lenne a mélyebb egység és a multilaterális együttműködés hosszú távú jogi alapjainak megteremtése felé.
„Tavaly javasoltuk egy stratégiai partnerségről, örök barátságról és testvériségről szóló szerződés kidolgozását a török államok között. Ma ez a dokumentum egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Kétségtelen, hogy elősegíti népeink további egységét és megszilárdítja a többoldalú együttműködés hosszú távú jogi kereteit. Javaslom, hogy ezt a dokumentumot a bakui csúcstalálkozón írjuk alá” – jelentette ki az elnök.
2019 óta Shavkat Mirziyoyev elnök 98 gyakorlati kezdeményezést terjesztett elő az TÁSZ csúcstalálkozókon a többoldalú együttműködés előmozdítása érdekében. Több mint 70 már megvalósult, és körülbelül 30 van megvalósítás alatt.
Gazdaság a fő prioritás
Üzbegisztán számára az Türk Államok Szervezeten belül a gazdaság a fő prioritás. Az ország jelenleg az export növelésére, a befektetések vonzására, munkahelyek teremtésére, a munkanélküliség kezelésére és a szegénység csökkentésére koncentrál. Mindezek a célok szorosan kapcsolódnak a globális gazdasági integrációhoz, ahol az OTS formátum támogatni tudja a termelési láncok további koordinációját és fejlesztését.
Az TÁSZ tagállamok teljes területe körülbelül 4,2 millió négyzetkilométer, összesen több mint 170 millió lakossal, ami hatalmas lehetőségeket és jelentős piacot jelent.
A meglévő megállapodások értelmében az TÁSZ-t hatékony regionális együttműködési mechanizmusnak tekintik, amely nagy integrációs potenciállal rendelkezik. A tagállamok közötti kereskedelmi és gazdasági mutatók évről évre növekednek.
Ma az TÁSZ-országok együttesen a harmadik helyen állnak – Kína és Oroszország után – Üzbegisztán külkereskedelmi partnerei között. 2024-ben a kölcsönös kereskedelmi forgalom megközelítette a 10 milliárd dollárt, ami az ország teljes külkereskedelmének körülbelül 15%-át teszi ki.
Különösen erős növekedést mutatnak a Kazahsztánnal – Üzbegisztán legnagyobb kereskedelmi partnere az TÁSZ-en belül – és Törökországgal – a második legnagyobb – fennálló kereskedelmi kapcsolatok. 2024 végére a Kazahsztánnal folytatott kereskedelmi forgalom elérte a 4,28 milliárd dollárt, a Törökországgal folytatott kereskedelmi forgalom pedig a 2,9 milliárd dollárt.
Az Azerbajdzsánnal folytatott kereskedelem is továbbra is pozitív dinamikát mutat. Különösen figyelemre méltó, hogy az TÁSZ-partnerekkel folytatott kölcsönös kereskedelmi forgalom minden évben új rekordokat dönt.
Üzbegisztán legfontosabb exportcikkei az TÁSZ-piacokra a textiláruk, az elektromos termékek, az autók, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a színesfémek. Az OTS-országokból származó importcikkek között szerepelnek a hengerelt fémek, az alumínium, a mechanikus szerszámok, az építőanyagok, a kőolajtermékek, valamint a gabona és más élelmiszerek jelentős része.
Ennek a pozitív tendenciának a fenntartása és felgyorsítása érdekében elengedhetetlen Shavkat Mirziyoyev elnök kezdeményezéseinek megvalósítása, ideértve a kereskedelmi műveletek megkönnyítését és felgyorsítását célzó „TURK-TRADE” online platform létrehozását, valamint a kölcsönös kereskedelmi forgalom növelését célzó, a kereskedelem bővítésére irányuló gyakorlati intézkedések programjának elfogadását.
Az ipari együttműködés szintén fontos terület. Üzbegisztán aktívan támogatja e szektor fejlődését és ösztönzi az TÁSZ-országok tőkéjével új vállalkozások létrehozását. Idén az ilyen vállalkozások száma várhatóan megközelíti a 4 ezer főt, ami 60%-os növekedést jelent 2019-hez képest. Részesedésük az Üzbegisztánban működő külföldi tőkével működő vállalkozások teljes számában várhatóan megközelíti a 20%-ot.
Közlekedés
A közlekedési együttműködés különös figyelmet kap. Az TÁSZ-országok folyamatosan növelik szerepüket a globális tranzitban. 2024-ben a Közép-folyosón átmenő áruforgalom elérte a 4,5 millió tonnát, ami csaknem hatszorosa a 2020-as értéknek. Ez a növekedés aláhúzza az olyan infrastrukturális projektek stratégiai fontosságát, mint a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútvonal.
A tagországok emellett a Kaukázus és Közép-Ázsia biztonságos és megbízható közlekedési és energiafolyosóinak biztosításán is dolgoznak. Ezek az erőfeszítések nemcsak a kereskedelem bővülését segítik elő, hanem hozzájárulnak a gazdasági függetlenséghez és a régió prosperitásához is.
Kultúra
Üzbegisztán aktívan részt vesz a kulturális és történelmi örökség megőrzésében és népszerűsítésében. Az oktatás területén az ország támogatja a diák- és tudóscsere programokat, erősíti az együttműködést a török államok egyetemei és kutatóközpontjai között, valamint előmozdítja a közös tudományos kezdeményezéseket és a tudásmegosztási platformokat. Üzbegisztán javaslatainak legfontosabb területei között szerepelnek az energia- és környezetvédelmi projektek is.
Összegzésként elmondható, hogy Shavkat Mirziyoyev elnök részvétele az azerbajdzsáni TÁSZ-csúcstalálkozón újabb fontos lépés lesz a török világ fejlődését célzó, előremutató kezdeményezések előmozdításában, valamint a béke és a stabilitás megerősítésében a régióban. Ez a látogatás új lendületet ad a török államok népeinek egységének megszilárdításához és jólétének javításához.
Forrás: „Dunyo” IA
Mi az a Türk Államok Szervezete (TÁSZ)?
A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) egy nemzetközi együttműködési platform, amely a türk nyelvű országokat fogja össze. Tagjai: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, míg Magyarország, Türkmenisztán és a Gazdasági Együttműködési Szervezet megfigyelői státusszal rendelkeznek.
A szervezet célja a politikai, gazdasági, kulturális és humanitárius együttműködés erősítése a türk államok között, valamint a régió békéjének és stabilitásának előmozdítása.
A TÁSZ 2021-ben kapta jelenlegi nevét, és működését a „Török Vízió 2040” stratégia irányítja.
Source: