Megdöbbentő képeken a Balaton és a Velencei-tó kiszáradása, ám a tudósok álláspontja még érdekesebb

Durva képek járták be a sajtót az elmúlt napokban a Balaton és a Velencei-tó vízszintjéről. Ezek szerint hatalmas a baj, hisz a Velencei-tavon már száraz lábbal át lehet kelni lassan, de a “magyar tenger” sincs sokkal jobb helyzetben, folyamatosan csökken ott is a vízszint. A tudósok szerint azonban a vízszint változása természetes folyamat, a gond inkább a szélsőséges csapadékeloszlásból lehet, ami megbontja az érzékeny parti ökoszisztémákat.

Volt már ennél alacsonyabb a vízszint

Mind a Balaton, mind pedig a Velencei-tó sekély vízű tavak. Előbbi átlagos vízmélysége csupán 3 méter és a legmélyebb pontja is 12,5 méter mély, az ún. Tihanyi-kút. A Velencei-tó még ennél is sekélyebb, átlagos mélysége nem éri el a két méter és legmélyebb pontjai sem haladják meg a 3 métert.

A Balaton Limnológiai Kutatóintézet szerint az teljesen normális, ha a tó vízszintje ingadozik, a mostaninál például 2002-ben és 2003-ban is volt már mélyebben. Utóbbi évben például a siófoki vízmérce csak 23 cm-t mutatott, ám ennek ellenére remek nyarat tudhatott magának a turizmus.

Balaton vízszint
Forrás: FB/Balaton Limnológiai Kutatóintézet

A kutatók szerint maximum az ott lakók és a turisztikai szektorban érdekelt szereplők szeretnék, ha állandóan magasan lenne a vízszint (de persze nem vesélyesen magasan), ez azonban káros volna a tó ökoszisztémájára, annak ugyanis szüksége van az ingadozásra, az élővilág ehhez adaptálódott.

Kiszárad a “magyar tenger”?

A kutatók szerint szó sincs arról, hogy az alacsony vízállás algásodást okozna és csupán két évben, 2019-ben és 2021-ben haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket. A vízminőséget az algásodás nem befolyásolja, arra a tóba bejutó tápanyagok, főként a foszfor mennyisége van hatással.

Balaton vízszint
Forrás: FB/Balaton Limnológiai Kutatóintézet

Szerintük a problémát inkább a szélsőséges csapadékeloszlás és a klímaváltozás jelenti, a lassan megszokottá váló szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal. Egy ilyen szeles területen az extrém párolgás és csapadékhiány könnyen olyan viszonyokat teremthet ugyanis, amihez már nem tud alkalmazkodni az élővilág.

A kutatók szerint az alacsony vízszint nem jelenti azt, hogy a tó ki fog száradni, pusztán azt jelzi, hogy a vízszint változik, ami természetes. Szerintük amire sürgősen szükség van az “a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzése és azok előkészítése”.

Balaton vízszint
Forrás: FB/Balaton Limnológiai Kutatóintézet
Balaton vízszint
Forrás: FB/Balaton Limnológiai Kutatóintézet

Lecsapolták volna a Közép-Európa legnagyobb tavát

A Balaton vízszintjét mesterségesen, a Sió-csatornán át a siófoki zsiliprendszer révén szabályozzák, bár ez a magas vízszint okozta kihívások megoldására szolgál, az alacsony vízszintet nem tudja kezelni, hisz ahhoz vízutánpótlás kellene, ami száraz időben nem megoldható. A Balaton egyébként a történelem folyamán sohasem száradt még ki. Terv volt a lecsapolására, nagyjából az akkori, 18-19. századi területének felére csökkentették volna, hogy mezőgazdaságilag hasznosítható területeket nyerhessenek, ám erre végül nem került sor.

  • További Balatonnal kapcsolatos cikkeinkért kattints.

A Velencei-tónál is nagy a baj?

Október 8-án Pákozdnál a Velencei-tó vízszintje mindössze 67 centiméter volt, ami 45 centiméterrel van alatta az egy évvel ezelőtti értéknek. A Blikk szeint aggasztó a helyzet, a tó medrében már száraz lábbal is lehet sétálni és ez a vízszint történelmi visszatekintésben is kirívóan alacsony, tehát rosszabbnak tűnik a helyzet, mint a Balaton esetében.

A lap szerint az ok a forró nyár okozta párolgás, az aszály és a hőség, ez az állapot pedig már a tó ökoszisztémáját is veszélyeztetheti. A tóból jelenleg 11,7 millió köbméter víz hiányzik, bár még így is távol vagyunk a valaha mért legalacsonyabb vízállástól (2022-ben 53 cm volt). Ráadásul a területen jelentős csapadék sokáig nem várható.

A Velencei-tó a Balatonnal ellentétben száradt már ki a történelem során, legutóbb nem sokkal az 1867-es kiegyezés előtt. Itt is volt terv a lecsapolásra, ám ez végül műszaki és anyagi nehézségek miatt nem valósult meg.

További képeket a Velencei-tó jelenlegi helyzetéről a Blikk cikkében nézegethetsz.

Source:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük