A döntés egy tavalyi törvénymódosításra épül, és külpolitikai indokokkal zárja el a közvélemény elől a miniszterelnök utazásáinak adatait.
Öt évig, 2030-ig nem tudhatja meg a nyilvánosság, hogy mikor, hova és kikkel utazott külföldre Orbán Viktor az elmúlt két évben – számolt be róla a Telex.
Megtagadták a kikért adatokat
A Telex munkatársai azt kérték, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda küldje el Orbán Viktor külföldi útjainak dátumát, helyszínét, időtartamát, az utazás során használt közlekedési eszköz megnevezését és a kíséretének tagjait egészen 2024 elejéig visszamenőleg.
A közérdekű adatigénylésre vonatkozó törvény szerint a hatóságoknak 15 napjuk van a válaszadásra. A Kabinetiroda ezt a határidőt az utolsó napig kihasználta, ekkor jelezte a Telex kérdésére, hogy az adatkiadáshoz kikéri a külügyminiszter véleményét. Néhány héttel később viszont már egyértelmű elutasítás érkezett, miszerint nem adnak ki semmilyen adatot a miniszterelnök utazásairól. A döntést nem részletezték, csak jogszabályi hivatkozást mellékeltek.
Válaszul annyit írtak, hogy „a Miniszterelnöki Kabinetirodának nem áll módjában a jelzett adatok megismerésére irányuló igényt teljesíteni”.
Egy elrejtett törvénymódosítás
A mostani titkosítás nem hirtelen döntés, hanem egy tavaly decemberben elfogadott módosítás eredménye. A rendelkezést egy költségvetési „salátatörvénybe” illesztették, és azóta lehetővé teszi, hogy a legfőbb állami tisztségviselők – a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, valamint a legfőbb ügyész – külföldi útjait öt évre zárolják.
A szabály hivatalosan a diplomáciai kapcsolatok és a nemzetbiztonság védelmét szolgálja, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyilvánosság a következő években semmilyen részletet nem ismerhet meg ezekről az utazásokról.
Korlátozott nyilvánosság az utazások körül
A miniszterelnök külföldi útjairól gyakran jelennek meg sajtóképek és hivatalos közlemények, ezek azonban mindig csak az éppen vállalható, nyilvános eseményekről szólnak. A háttérutak, a tárgyalások, a kísérők és a költségek nem derülnek ki belőlük. A mostani szabályozás így tovább szűkíti a látható teret: a nyilvánosság számára teljesen ellenőrizhetetlenné válik, milyen utak számítanak hivatalosnak, és melyek maradnak „magánjellegűek”.
Az átláthatóság kérdése azért is kapott hangsúlyt, mert a miniszterelnök utazásai az elmúlt években több alkalommal is közéleti vitát váltottak ki. 2024 nyarán például Orbán Viktor egy, Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó vállalat repülőgépével utazott Horvátországba.
A hivatalos tájékoztatás szerint ez magánút volt, ugyanakkor a kormányfőt több munkatársa is elkísérte. Később ellentmondó nyilatkozatok születtek arról, hogy az utazás költségeit ki fizette.
Hasonló vita alakult ki 2025 nyarán is, amikor Magyar Péter lesifotókat tett közzé az Adrián pihenő miniszterelnökről. A bejegyzések szerint Orbán Viktor honvédségi repülővel érkezett Horvátországba, a közelben pedig Szíjj László Lady Mrd nevű jachtja horgonyzott. A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs később úgy reagált, hogy „győzelmi tervet” írtak a fedélzeten.
Hol a határ a magán és a köz között?
A mostani döntés újra felveti a kérdést, meddig tarthatja titokban a hatalom a közpénzből finanszírozott programokat. Az utazások költségei, szervezése, sőt a kíséret összetétele is közérdekű információ lehetne, hiszen ezek részben állami forrásokból történnek. A kormány viszont a diplomáciai kockázatokra hivatkozva teljes körű elzárást rendelt el, így ezek az információk még 5 évig titkosak maradnak.
Kiemelt kép: Orbán Viktor / Facebook
Source: