Az orosz energiafüggés miatt az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált az amerikai–magyar diplomáciai viszonyaz energia terén, miután Washington egyre erőteljesebben sürgeti Budapestet, hogy csökkentse energiafüggőségét Oroszországtól. Míg a legtöbb európai ország az ukrajnai háború óta fokozatosan csökkentette az orosz gáz- és olajimportot, Magyarország továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával az energiaszektorban, és az utóbbi években még növelte is az orosz földgáz behozatalát. Most újabb egyértelmű üzenet érkezett a Trump adminisztrációtól:
A magyar kormány ezzel szemben következetesen hangsúlyozza: az energiaellátás fizikai kérdés, nem politikai állásfoglalás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium álláspontja szerint az ország földrajzi adottságai — tengerpart hiánya, korlátozott alternatív beszerzési útvonalak — nem teszik lehetővé az orosz energiahordozóktól való gyors leválást.
Magyar energiafüggés számokban
A 2021 és 2025 közötti adatok szerint Magyarország évről évre növelte orosz gázimportját:
- 2021-ben a hosszú távú orosz–magyar szerződés alapján évente mintegy 4,5 milliárd köbméter földgázt vásároltunk, főként a Török Áramlat vezetéken keresztül.
- 2023-ra a déli gázvezeték kapacitáskihasználtsága elérte a 90 százalékot, ami meghaladta a szerződéses mennyiséget.
- 2024-ben az import mennyisége 6 milliárd köbméter fölé emelkedett, amivel Magyarország az egyik legnagyobb orosz gázvásárlóvá vált az Európai Unióban.
- 2025 első félévében rekordmennyiség, 663 millió köbméter érkezett egyetlen hónap alatt.
Ez a tendencia jól mutatja: miközben Európa nagy része az energiafüggetlenség felé halad, Magyarország továbbra is az orosz forrásokra építi energiaellátását.
Ez is érdekes lehet: Miért kell Orbánéknak mindenáron orosz olaj? A szakértő szerint a kulcs a sok pénz lehet
Magyar álláspont
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal hangsúlyozta, hogy Magyarország realista megközelítést követ. A Fox Newsnak adott interjúban kiemelte:
„Az energiaellátást fizikai problémaként kell kezelni. Lakásokat nem lehet politikai szándékkal fűteni vagy hűteni.”
A miniszter hozzátette: Marco Rubio amerikai külügyminiszter volt az első nyugati politikus, aki elismerte, hogy a magyar földrajzi adottságokat figyelembe kell venni a döntéshozatalban.
Úgy tűnik azért Magyarországon is vannak szakemberek, akik nem támogatják az orosz energiafüggés ilyen mértékét. A nemzeti energiaterv már kockázatnak nevezi az orosz energiát
Horvát alternatíva és új útvonalak
Mindeközben Horvátország komoly lépéseket tesz a gázinfrastruktúra fejlesztésére. 2024-ben a zágrábi kormány új vezetékek és LNG-terminál bővítését jelentette be, amelyek akár 3,5 milliárd köbméter/év kapacitásra növelhetik a rendszer teljesítményét, és Magyarország számára is új útvonalakat nyithatnak.
Ez nemcsak a régió energiabiztonságát növelheti, hanem az Egyesült Államok számára is stratégiai lehetőséget teremt: a tengerentúli cseppfolyósított földgáz (LNG)-export így könnyebben elérhetné Közép-Európát.
Ugyanakkor a horvát és magyar érdekek között feszültségek is megjelentek: míg Horvátország nyereségre törekszik a tranzitból, addig Magyarország hosszú távon is fenntartaná orosz importját. Ahogy írtuk is, Szijjártó külügyminiszter odaszúrt a szomszédoknak „Nem hagyjuk, hogy a horvát profitéhség elvigye a rezsicsökkentést”
Amerikai energiaoffenzíva Magyarországon
Magyarország a közelmúltban valóban tett lépéseket az amerikai energiaforrások irányába. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy a kormány tízéves földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel, amely évente mintegy 200 millió köbméter nyugati eredetű földgáz hazánkba érkezését biztosítja 2026-tól kezdődően.
Ezzel a megállapodással Magyarország bővíti energiabeszállítóinak körét, erősítve az ellátás biztonságát, miközben az orosz gázimport továbbra is domináns marad. A Shelllel kötött szerződés az eddigi leghosszabb és legnagyobb nyugati irányú megállapodás Magyarország részéről.
Emellett LNG-import növeléséről is folynak tárgyalások, amelyekbe amerikai szállítók is bekapcsolódhatnak. Szó van továbbá kisebb amerikai energiatermelő egységek – például kis moduláris reaktorok (SMR) és mini gázerőművek – telepítéséről, amelyek a diverzifikáció és az energiaellátás stabilizálásának új eszközei lehetnek.
Nemrégiben az is nyilvánosságra került, hogy amerikai kis moduláris atomreaktorok akár magyar városokat is elláthatnak árammal a következő évtizedben. Ez az új technológia az Egyesült Államok számára gazdasági és geopolitikai áttörést is jelenthet, hiszen az SMR-export nemcsak energia-, hanem befolyásszerzési eszköz is Európában.
A magyar kormány rendszeresen hangsúlyozza függetlenségét, és sokszor eltér az uniós állásponttól. Ugyanakkor az amerikai Trump-adminisztrációval eddig látványosan együttműködő politikát folytatott, és az Egyesült Államokkal számos stratégiai kérdésben közös platformon áll.
A legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy az amerikai energetikai érdekek fokozatosan beépülnek a magyar energiapolitikába is.
👉 További részletek: American small modular nuclear reactors may power Hungarian cities soon
Új szankciók és fokozódó nyomás
A Biden-adminisztráció október végén új szankciókat vezetett be a legnagyobb orosz energetikai vállalatok, a Rosznyefty és a Lukoil ellen.
Ahogy nemrég írtuk, itt az amerikai pofon: szankciók bénítják meg Szerbiát az orosz olaj miatt, Magyarország is érintett
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent szerint erre azért volt szükség, mert Moszkva továbbra is elzárkózik a béketárgyalásoktól. A miniszter egyúttal azonnali tűzszünetre és „a gyilkolás befejezésére” szólította fel Oroszországot.
Ezzel párhuzamosan Washington egyre több közép-európai partnert próbál meggyőzni az orosz energiafüggőség csökkentéséről, köztük Magyarországot is.
Magyarország NATO-szövetségi szerepe
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország lojális NATO-tag, amely elkötelezett a szövetség biztonsági céljai mellett.
„Mi vagyunk az egyetlen NATO-ország, amely a háború kezdete óta egyetlen fegyverszállítmányt sem küldött Ukrajnába” – mondta.
A miniszter szerint Magyarország minden eszkalációt kerül, ugyanakkor aktív szerepet vállal a NATO Balti-térségi légtérvédelmében is.
Whitaker: Magyarországnak lépnie kell
A legfrissebb fejlemények szerint Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox News műsorában ismét felszólította Magyarországot, hogy dolgozzon ki konkrét stratégiát az orosz energiahordozóktól való leválásra.
Whitaker szerint Budapest eddig nem mutatott aktív kezdeményezést, miközben több régiós állam már megtette az első lépéseket.
A diplomata ugyanakkor hozzátette: Washington továbbra is együttműködésre törekszik Magyarországgal és olyan szomszédos országokkal, mint Horvátország, amelyek segíthetnek az átállásban.
.@USAmbNATO Matt Whitaker says Russia is feeling pressure from POTUS – despite Kremlin press campaign suggesting otherwise.
— Jacqui Heinrich (@JacquiHeinrich) October 26, 2025
WHITAKER: "President Trump holds all the cards. The Russians should end this senseless war as soon as they possibly can. It's not going to get better for… pic.twitter.com/ywWwE66lBj
Ezzel az üzenettel az Egyesült Államok ismét világossá tette, hogy a magyar energiapolitikáját Washington fókuszában van — és a következő hónapokban további nyomásgyakorlás várható annak érdekében, hogy Budapest közelebb kerüljön a nyugati energiafüggetlenségi stratégiához.
Szintén érdekes,
Forrás: