A forint november 3-án, hétfőn is lendületben maradt, folytatva a múlt heti erősödést: délelőtt 386,4 környékén járt az árfolyam, ami két és fél éves csúcsot jelentett az euróval szemben. A jelenlegi trend mögött nemcsak makrogazdasági tényezők, hanem politikai várakozások is állnak – legalábbis erre utalt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője egy hétfői sajtóbeszélgetésen.
A piac a Tisza Pártra fogad, a forint erősödik
A szakértő szerint a piac most Magyar Péterre, illetve a Tisza Pártra fogad: egy esetleges 2026-os tavaszi választási győzelem rövid távon akár olyan pozitív piaci hullámot is elindíthat, mint Donald Tusk pártjának győzelme után Lengyelországban. Németh úgy látja, a forint mostani erősödése már részben ezzel a lehetséges kormányváltással kapcsolatos várakozásokat tükrözi, és ha a trend kitart, év végére az euró ára akár 385 forint alá is eshet – írja a 444.hu.
A Tisza esetleges győzelme rövid távon több csatornán is kedvező gazdasági hatást válthatna ki. Egyrészt újra megnyílhatna az út a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz, másrészt elindulhatna egy olyan fiskális politika, amely a magyar euró bevezetését célozza. Ez jelentősen csökkenthetné az ország adósságfinanszírozási költségeit, hiszen a magyar hozamfelár jelenleg több mint három százalékponttal magasabb, mint a görög, pusztán azért, mert Görögország az eurózóna tagja.
Négy lehetséges forgatókönyv a választásokon
Németh szerint a választásoknak négy valós forgatókönyve van, attól függően, hogy lesz-e kétharmad, és ha igen, kinek. Egy szűk kormánytöbbség instabilitást is eredményezhet a piac szemében, különösen azért, mert 2026 második felében bármelyik kormányra komoly költségvetési kiigazítási kényszer vár. Ellenkező esetben a GDP-arányos hiány 6–7 százalékra is felfuthatna, ami már fenntarthatatlan gazdasági pályát jelezne.
Az elemző szerint az állami költekezés számos területén érdemes lenne visszafogást vagy célzottabb támogatást alkalmazni. Példaként említette, hogy az állam túlköltekezik a gazdasági szektor támogatására, valamint a vallási és rekreációs kiadásokra is – ezeken érdemes lenne változtatni. Emellett indoklása szerint a 14. havi nyugdíj bevezetése irreális, a 13. havit pedig 600 ezer forintos plafonnal lenne célszerű korlátozni. Szükségesnek tartja az édesanyák teljes szja-mentességének és a 3 százalékos kamattámogatású lakáshiteleknek a felülvizsgálatát is, mert ezek hosszabb távon komoly terhet jelenthetnek a költségvetésnek.
Jelentős kiigazításra lesz szükség a szakértő szerint
A szakértő úgy véli, nagyjából a GDP 3 százalékának megfelelő kiigazításra lesz szükség. Ennek felét a jelenlegi intézkedések átalakításával, másik felét pedig az ígéretek be nem tartásával lehetne megspórolni. Emellett valószínű, hogy a választások után, várhatóan 2026 május–júniusa környékén kivezetik az árrésstopokat is.
Idén Németh nem számít érzékelhető növekedésre, jövőre viszont a gyenge idei bázis és a választásokhoz kapcsolódó állami költekezés miatt némi fellendülés várható. A BMW, a CATL és a BYD magyarországi beruházásai már a jövő évben is érzékelhető pozitív hatást hozhatnak. A fegyverpénz és a közszféra béremelése a lakossági fogyasztást is erősítheti, de ezzel párhuzamosan az infláció is ismét gyorsulhat: az év eleji 3 százalék alatti szintről az év második felére akár 4 százalék fölé is nőhet.
Az MNB így várhatóan csak óvatosan, egy-két lépésben mérsékli majd az alapkamatot. A befektetők mindenesetre most úgy látják: a magyar gazdaság rövid távú kilátásait nem a jelenlegi kormány, hanem egy esetleges Tisza-győzelem – és az ezzel járó piaci optimizmus – határozza meg leginkább.
Forrás: