A magyar légierő Gripen vadászgépei az elmúlt három és fél hónapban 20 éles bevetést hajtottak végre elsősorban orosz gépek, drónok és fehérorosz ballonokkal szemben a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziója keretében a balti államok légtérrendészetében. Az éles riasztásokat főként orosz Il-20-as elektronikai felderítőgépek, valamint SZU és MIG típusú vadászgépek és katonai szállítógépek miat kellett elrendelni. Ezek azonosítatlanul jelentek meg a balti légtérben, elsősorban a kalinyingrádi orosz exklávé és Szentpétervár közötti keskeny légi útvonalon.
20 éles bevetést teljesítettek már a magyarok
A Magyar Honvédség négy JAS-39C Gripen vadászgéppel, valamint mintegy 80 fős személyzettel, augusztus 1. és december 1. között látja el a balti országok légterének védelmét. Erre azért van szükség, mert Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik légierővel, így légterüket a NATO-tagállamok egymással összefogva látják el. 2015, 2019 és 2022 után ezúttal vezető nemzetként a spanyol és az olasz légierővel látjuj el ezt a feladatot. A magyar pilóták eddig összesen 300 felszállást hajtottak végre, több mint 365 repült órával, ami 20 ALFA riasztás mellett 76 gyakorlaton alapuló TANGO elfogást és 53 kiképzési repülést jelentett.
- Magyar Gripeneket riasztottak orosz gépek miatt, kimenekítésre készülnek a Balti országok
A BAP missziót 2004 óta rotációban látják el a NATO-tagállamok. A magyar légierő Gripenjei most negyedik alkalommal vesz részt a feladatban, másodszor az orosz-ukrán konfliktus kitörése után.
Azonosítatlan orosz gépektől védik a magyarok a Baltikumot
A magyar kontingens elsősorban úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el, amelynek során a Gripenek 15 percen belül harckész állapotban felszállnak ismeretlen repülőgépek azonosítására, mondta el Tősér Péter, a Magyar Honvédség Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység vezetője egy sajtóbejáráson. Ezek általában orosz vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek, amelyek azonosítatlanul repülnek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben, írja az MTI.
Ezt azt jelenti, hogy nem rendelkeznek bejelentett repülési tervvel, vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, esetleg kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekednek. Ilyenkor szükséges a fizikai azonosítás, amelyet vadászgépek végeznek el, ám meglehetősen távolról, hisz 40 mérföldről már lehetséges annak megállapítása, hogy vadászgéppel van dolguk, 10 mérföldről pedig már az is, hogy milyen típusú a repülő.
És hogy milyen gépeket fogtak el? Orosz Il-20-as elektronikai felderítőgépek mellett többek között SZU-24-es, SZU-30-as, SZU-35-ös és MIG-31-es vadászgépeket.
- Rengeteg orosz gépet fogtak el a magyar Gripenek a balti országok légterében – KÉPEK
Nem csak orosz gépek miatt van éles riasztás
A magyar alakulat nem csak légi elfogásokat hajt végre: részt vesznek drónelfogási gyakorlatokon, kísérik amerikai stratégiai bombázókat, és légiharcot gyakorolnak más NATO-tagországokkal együtt. Az orosz-ukrán konfliktus mellett a Balti-tenger stratégiai jelentősége és a kalinyingrádi orosz exklávé miatt is kritikus a folyamatos légtérellenőrzés, ahol gyakran előfordulnak navigációs hibák vagy illegális tevékenységek, például csempészballonok indítása Fehéroroszországból.
A legkomolyabb incidens szeptember 9-én történt, amikor 20-30 orosz drón lépett be Lengyelország légterébe, és a NATO először lőtt le több ilyen drónt is. Emellett az orosz olajszállító árnyékflotta tevékenysége is rendszeres kihívást jelent, például amikor egy SZU-30-as vadászgép akadályozta meg egy észt hatósági helikopter leszállását az egyik hajónál.
- Kattints további, Oroszországgal kapcsolatos híreinkért.
Farkas Pál navigációs százados szerint az egyik legmeredekebb incidensek között volt, amikor szeptember 22-én három MIG-31-es vadászbombázó sértette meg Észtország légterét, illetve nyolc nappal később légiutántöltés közben a tanker gép és egy SZU-30-as vadászgép átsodródott Litvániába.
December 5-én utaznak vissza a magyarok
A misszió ellátását a logisztika is komoly kihívásként szolgálja: több mint 60 tonna felszerelést szállítottak Litvániába katonai gépekkel, és a hazaszállítás december elején várható.
A magyar kontingens a hadászati feladatokon túl civil kezdeményezésekben is részt vesz, például jótékonysági adománygyűjtésben és sporteseményeken. A balti régió két támaszpontja közül a magyar és spanyol légierő Siauliai-ban állomásozik, míg az olasz erők az észtországi Amariban teljesítenek szolgálatot.
A magyar légierő jelenleg összesen hét NATO ország légtérrendészetében vesz részt, többek között Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában is, ahol a vadászgépek cseréje vagy hiánya miatt továbbra is szükséges a nemzetközi támogatás.
Forrás: