Az utóbbi időben az öreg kontinens a Muszlim Testvériség ellen irányuló, egyre erősödő társadalmi és politikai aktivitásnak tanúja, miközben több európai fővárosban is fokozódnak az aggodalmak a szervezet növekvő befolyása miatt.
A Muszlim Testvériség nem pusztán egy teológiai iskola vagy másodlagos irányzat a széles iszlám hagyományon belül. Egy határokon átívelő, tudatosan felépített és jól szervezett politikai projekt, amely a demokratikus folyamatok felhasználásával ássa alá magukat a demokratikus normákat – fogalmaz a brit David Martin Abrahams, a Királyi Egyesített Szolgálatok Intézete (RUSI) korábbi alelnöke.
Elmondása szerint a Testvériség „nem a brit muszlimokat képviseli, hanem az ő identitásukat használja ki egy rasszista agenda szolgálatában”. Hangsúlyozta, hogy „a szervezet a nyilvánosság előtt mérsékeltnek mutatkozik, miközben zárt ajtók mögött ideológiai merevséget hirdet. Aktivistái tapasztaltak, jól beszélnek, és rendkívül ügyesen rejtik el a szélsőségességet az emberi jogok nyelvezete mögé”.
Hozzátette: „A Muszlim Testvériség nem erővel, hanem lopakodva győz: kormányzati üléseken vesz részt, támogatásokat szerez, uralja a közösségi szervezeteket, és úgy ágyazódik be az intézményekbe, mint a brit muszlimok állítólagos egyetlen hangja. Nem a ‘dzsihádot’ skandálja az utcákon; inkább az iszlamofóbiáról suttog a tanácsüléseken, miközben befeketíti azokat a muszlimokat, akik ellenzik befolyását. Ez egy ‘puha puccs’ az identitás ellen, amelyben a pluralizmust engedelmesség, a vallást pedig ideológia váltja fel.”
Rámutatott arra is, hogy „a brit állam összekeveri a hozzáférést a hitelességgel. A ‘közösségi kohézió’ erősítésére törekedve éppen azoknak adott hatalmat, akik a legkevésbé tükrözik a muszlim közösségek valódi sokszínűségét. A helyi hatóságok, kormányzati szervek és akadémiai intézmények rendszeresen biztosítanak platformot a Testvériség hálózataihoz kötődő szereplőknek, tévesen azt feltételezve, hogy szervezeti jelenlétük egyet jelent a társadalmi legitimitással. Ennek eredménye, hogy háttérbe szorulnak azok a mérsékelt muszlim hangok, amelyek nem osztják a Testvériség világnézetét, és nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel annak kihívására.”
Az iszlám és az iszlámizmus összemosásának veszélye
Hangsúlyozta, hogy „a következmények súlyosak”, rámutatva: „a brit muszlimok ma két tűz közé szorulnak: az egyik oldalon az iszlámellenes gyűlölet célpontjai, a másikon pedig azok a magukat az iszlám őrzőinek tekintő szereplők fojtogatják őket, akik az ellentmondókat árulónak bélyegzik. A Muszlim Testvériség olyan politikai közeget teremtett, amelyben az iszlám identitást nem a hit, hanem egy ügyhöz való lojalitás határozza meg. Legélesebb kritikusai gyakran maguk is muszlimok, de ellenállásukat hamisnak minősítik vagy teljesen figyelmen kívül hagyják.”
Rámutatott, hogy „az iszlám és az iszlámizmus összemosása nemcsak pontatlan, hanem veszélyes is. Megerősíti azt a mítoszt, hogy Nagy-Britanniában muszlimnak lenni egyet jelent egy reakciós ideológia támogatásával, és fokozza a megosztottságot azáltal, hogy a mérsékelt muszlimokat a társadalom peremére szorítja.” Hangsúlyozta, hogy „fel kell hagynunk azzal, hogy ideológiai szereplőket kulturális képviselőként kezelünk. A valódi befogadás azt jelenti, hogy a muszlimokkal állampolgárként lépünk párbeszédbe, nem pedig az iszlám politikai ügynökeiként.”
Társadalmi elutasítás
Az elmúlt hónapokban az európai társadalmak aktívan lépni kezdtek a Testvériség terjeszkedésével szemben, hogy megelőzzék a vallási és politikai szélsőségesség azon veszélyeit, amelyek a vallást személyes vagy csoportos célok érdekében használják ki.
Ennek keretében 2025. november 12-én Bécsben és Prágában kezdődtek tüntetések, amelyeket november 15-én London, Párizs és Berlin követ, majd 16-án Genf, végül 21-én, 22-én és 23-án sorrendben Dublin, Amszterdam és Brüsszel.
Ezek a kampányok célja, hogy újrafogalmazzák a vallási szélsőségesség jelenségéről szóló közbeszédet. Minőségi fordulatot jelentenek abban, ahogyan Európa a radikális gondolkodáshoz viszonyul: túlmutatnak a pusztán biztonsági megközelítéseken, és kulturális, média- és tudatosságnövelő dimenziókat is magukban foglalnak.
A kampány az európai közvélemény és a muszlim közösségek érzékenyítésére összpontosít a vallás politikai célokra történő felhasználásának veszélyeivel kapcsolatban, valamint azon narratívák lebontására, amelyek a fiatalokat olyan konfliktusokba toborozzák, amelyek ellentétesek a mérsékelt iszlám értékeivel. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szélsőséges csoportok nem képviselik az európai muszlimok többségét, és hogy a radikális ideológia veszélyezteti az együttélés és az integráció értékeit az európai társadalmakban.
A kampány a kormányok és a civil szervezetek közötti együttműködés erősítését sürgeti annak érdekében, hogy a szélsőségesség elleni fellépés köre bővüljön, és magában foglalja az oktatást, a kultúrát és a médiát is a biztonságpolitikai erőfeszítések mellett. Emellett a szélsőséges csoportok tevékenysége nyomán erőszak áldozatává vált emberek támogatására helyezi a hangsúlyt, egy olyan társadalom építésének részeként, amely tudatosabban képes ellenállni a radikális eszméknek és megvédeni az emberi jogok értékeit.
Nemzeti szintű lépések
Az egyes államok szintjén több európai ország – köztük Franciaország, Belgium, Ausztria és Svájc – is lépéseket tett a Muszlim Testvériség leleplezésére és társadalmi befolyásának visszaszorítására.
Nemrégiben Írország kongatta meg a vészharangot. Ezzel kapcsolatban Sharon Keogan szenátor az ír felsőházban arra figyelmeztetett, hogy milyen veszélyt jelent, ha a Muszlim Testvériség „ellenőrizetlenül virágozhat” Írországban, és vizsgálatot sürgetett a szervezet befolyásáról és hatásáról az országban.
Keogan szenátor 2025 októberének közepén azt mondta, hogy a kormány „még csak el sem ismerte a szervezet befolyását Írországban, nemhogy kezelte volna”. Lépéseire azt követően került sor, hogy Írország legnagyobb mecsetét, a dublini megye Clonskeagh városrészében található központot április óta zárva tartják amiatt, hogy egyes munkatársait a szunnita iszlám szigorú értelmezéseihez kötik, valamint pénzügyi szabálytalanságokkal is megvádolták az intézményt.
Keogan így fogalmazott: „Aggodalmam gyökere a Clonskeagh Iszlám Kulturális Központ bezárása volt a múlt év tavaszán. Ami első ránézésre adminisztratív vitának tűnik, valójában olyan hatalmi harc jeleit viseli magán, amely a Testvériséghez kötődőnek tartott vezetés és pénzügyi támogatóik között zajlik.”
Hozzátette: „Még az Ír Muszlim Tanács a Békéért és Integrációért is aggodalmát fejezte ki a clonskeagh-i központban tapasztalható Testvériség-kapcsolatok miatt. Hadd legyek világos: ez nem vallási kérdés, hanem az átláthatóság, az irányítás és egy olyan ideológiai mozgalom befolyásának ügye, amelyet számos keleti országban betiltottak – legutóbb Jordániában, miután felforgatással vádolták.” Rámutatott: „Európa-szerte korlátozzák és szigorúan megfigyelik a szervezetet, de itt, Írországban komoly veszélyt jelent, hogy a kormány hagyta, hogy ez az ideológiai hálózat akadálytalanul terjeszkedjen. Mielőtt a szervezet vagy fiókszervezetei szabályozásáról, sőt korlátozásáról beszélnénk, ismernünk kell az igazságot – márpedig jelenleg sötétben tapogatózunk.”
Eközben a francia Le Point magazin nyilvánosságra hozta, hogy egy „Az európai értékek tiszteletben tartásának biztosítása az európai finanszírozásban részesülő szervezetek részéről” című európai dokumentumot Franciaország, Ausztria és Hollandia nyújtott be az EU Általános Ügyek Tanácsához.
A dokumentum szigorúbb ellenőrzést sürget az európai forrásokból finanszírozott nem kormányzati szervezetek felett, különösen az iszlám politikai irányzataihoz tartozó egyesületek esetében, amelyek közül néhányról azt gyanítják, hogy kapcsolatban áll a Muszlim Testvériséggel Európában.
Mindez azt követően történt, hogy Párizs, Bécs és Hága október 21-én úgynevezett „non-paper” dokumentumot nyújtott be az EU Általános Ügyek Tanácsához, amely diplomatikus, ám tartalmában kemény címet visel: „Az európai értékek tiszteletben tartásának biztosítása az európai finanszírozásban részesülő szervezetek részéről”.
Számos európai ország jelenleg átfogó szakpolitikai felülvizsgálatokat végez és új törvényjavaslatokat dolgoz ki, amelyek kifejezetten a Muszlim Testvériséget célozzák. A szakértők szerint az öreg kontinens mélyreható változást él át abban, ahogyan a Testvériség uniós intézményeken belüli terjeszkedésére reagál.
Források:
- 1- Sharon Keogan független szenátor az ír Seanadban arra figyelmeztetett, hogy a Muszlim Testvériség „ellenőrizetlenül virágozhat” Írországban, és felszólított, hogy vizsgálják ki a befolyását.
- https://gript.ie/call-for-probe-into-influence-of-muslim-brotherhood/
- 2- David Martin Abrahams a The Telegraph című lapban megjelent véleménycikkében úgy érvelt, hogy a Muzulmán Testvériség nem képviseli a brit muszlimokat, és hogy Nagy-Britanniának fel kell hagynia azzal, hogy az iszlamista mozgalmakat hiteles közösségi szószólóként kezelje.
- https://www.telegraph.co.uk/news/2025/08/09/the-west-must-end-its-silence-on-the-muslim-brotherhood/
- 3- A Le Point című francia magazin beszámolt egy közös francia-osztrák-holland uniós szintű kezdeményezésről, amelynek célja annak biztosítása, hogy az európai finanszírozásban részesülő szervezetek tiszteletben tartsák az alapvető európai értékeket, különös tekintettel a politikai iszlámhoz kapcsolódó egyesületekre.
- https://www.lepoint.fr/monde/l-union-europeenne-aime-t-elle-trop-les-freres-musulmans-24-01-2022-2461799_24.php
- 4- Az iszlamista kötődésű nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós támogatások ellenőrzésének szigorításáról szóló „nem hivatalos dokumentum” további részleteit a Global Watch Analysis ismertette, amely hangsúlyozta azt a felhívást, hogy „egyetlen euró” uniós pénzt sem szabadna az iszlamista vagy gyűlöletkeltő programokat védő szervezeteknek juttatni.
- https://global-watch-analysis.com/en/france-autriche-et-pays-bas-un-front-commun-contre-le-financement-europeen-des-associations-freristes/
Ez is érdekes lehet: Egy óriási kínai droghálózat vezetőjére csapott le a magyar rendőrség itthon
Forrás: