A friss felfedezés akár igazolhatja is a bibliai Ószövetség híres történetét: Noé és családja tényleg egy bárkán vészelte át az özönvizet?
Török és amerikai kutatók egészen szenzációs felfedezésre bukkantak az Ararát-hegy meredek oldalán, ott, ahol a felfedezések szerint a legendás Noé bárkája érhetett partot az özönvíz után, derül ki a Daily Star cikkéből. A friss vizsgálatok szerint ugyanis „emberi tevékenység” nyomai figyelhetőek meg közvetlenül a hajó alakú maradványnak tűnő képződmény közelében. Ez pedig újabb meggyőző érv lehet abban a vitában, amely már generációk óta lázban tartja a történelem iránt érdeklődőket.
Noé méltó volt a túlélésre
Az Ószövetség szerint Isten megparancsolta Noénak, hogy építsen egy bárkát, mert „ő az egyetlen ember, aki méltó a megmenekülésre”, és vegye magához családját, valamint az „összes földi teremtményből egy párat”, hogy túléljék a világ romlottságát elmosó özönvizet. A hagyomány úgy tartja, hogy a bárka az áradat 150 napja után az Ararát hegyvidékén akadt fenn, valamikor Kr. e. 5500 és 3000 között.
És nagyon úgy tűnik, hogy ez tényleg történhetett akár így is. Faruk Kaya, az Ağrı İbrahim Çeçen Egyetem rektorhelyettese ugyanis a török sajtónak így fogalmazott: „A kormeghatározás során megállapítást nyert, hogy ekkor ebben a térségben is volt élet.” A professzor hozzátette: „A kutatások első eredményei azt mutatják, hogy a rézkortól kezdődően, vagyis a Kr. e. 5500 és 3000 közötti időszakban emberi aktivitás zajlott a környéken. Ezt a laboratóriumi vizsgálatok mutatták ki.”
Kaya ugyanakkor hangsúlyozza: „Azt a datálás alapján nem lehet kijelenteni, hogy a hajó valóban itt van. Hosszú távú kutatómunkára lesz szükség, hogy ezt is bizonyítsuk.” A feltételezett bárka méretei a bibliai szöveg szerint „300 könyök, 50 könyök, 30 könyök”, ami nagyjából 157 méter hosszú, 26 méter széles és 16 méter magas monstrumot jelent – jóval nagyobbat, mint amekkorát bármely ókori nép építeni tudott volna.
Továbbra is élénk viták zajlanak
A kutatást végző szakemberek több mint egy évet töltöttek a helyszínen mintagyűjtéssel, abban bízva, hogy a világ egyik legismertebb bibliai történetéhez végre kézzelfogható bizonyíték társulhat. A tudományos közösség azonban korántsem egységes a kérdésben. Több régész szerint a hegyoldalban található alakzat teljesen természetes, geológiai képződmény, és semmilyen kapcsolatban nem áll egy hajóronccsal. Emellett azt is hangsúlyozzák, hogy a Biblia szerinti világméretű árvízre nincs semmiféle tudományos bizonyíték.
Az is figyelemreméltó, hogy még a bibliai teremtéstörténetet elfogadó kutatók sem mind értenek egyet abban, hogy Noé bárkája az Aratán-hegyen lehet. Egy közismert fiatalföld-kreacionista, Dr. Andrew Snelling ugyanis kifejtette, hogy az Ararát-hegy eleve nem is létezhetett az özönvíz idején, mivel csak az után emelkedett ki a felszínre. A fiatalföld-kreacionisták szerint ugyanis bolygónk sokkal fiatalabb, mint ahogy azt hivatalos tudomány vallja, azaz a mai hegyek – például az Ararát – is sokkal később lettek megteremtve, mint ahogy a történelemkönyvekben olvashatjuk.
Nos, akkor mégsem kerültünk közelebb Noé valódi történetének megismeréséhez?
Ez is érdekelhet:
- Ádám és Éva létezésére találhattak bizonyítékot – ráadásul 200.000 évvel ezelőttről!
- Hoppá: sátánista papot avatott szentté a katolikus egyház
Forrás: