A magyar kormány közel 39 milliárd forint közpénzt fordíthat az azerbajdzsáni Soltanli falu újjáépítésére, amely a hegyi-karabahi háborúk során teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A projektet a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerződéslistája tárta fel, és a kivitelezést a magyar KÉSZ Csoport végzi az azeri állami tervezőintézetek bevonásával.
A dokumentum szerint az iskolatervezés támogatására tavaly augusztusban 1,35 milliárd forintot fizetett ki a minisztérium, míg szeptemberben két részletben összesen 37,64 milliárd forintot utalhattak át az építkezésre – számolt be a Magyar Hang. A kedvezményezett a külügy alá tartozó Hungary Helps Ügynökség, amely a projekt mellett korábban nagyságrendekkel kisebb forrásból támogatta a Hegyi-Karabahból elüldözött örmény keresztény menekülteket és az őket segítő szervezeteket.
A terv és a terület
A mesterterv szerint a 398 hektáros Soltanli területén modern, teljesen felszerelt település épül: 496 családi ház és több mint ezer lakás, iskola, óvoda, kórház, sport- és közösségi központ várja majd a helyieket, mindezt egy „okos falu” megoldásaival kiegészítve – írja a Szeretlek Magyarország. A projekt első ütemében 315 ház felépítését célozták meg, a teljes település pedig körülbelül 1525 családnak, mintegy 6100 embernek ad majd otthont. A kivitelezés eredeti ütemezése szerint a teljes rekonstrukció 2025 decemberéig befejeződhet, de a valós helyzetet nehéz nyomon követni: a Google Maps 2025-ös műholdfelvételein továbbra is romos épületek láthatók, tető alig van az épületmaradványokon.
Soltanli a Jabrayil járásban fekszik, amely 1993-ban került örmény ellenőrzés alá, majd 2020 októberében Azerbajdzsán visszafoglalta. A terület újjáépítése a kormány „Nagy Visszatérés” programjának része, amely a korábban megszállt területeken városok és falvak felújítását célozza.
Pénzügyi háttér és stratégiai érdekek
A projekt finanszírozásában szerepet játszik a magyar Eximbank is, amely 2021-ben 100 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar cégek számára, amelyek részt vesznek a hegyi-karabahi újjáépítésben. Azeri források szerint a keretet később 120 millió dollárra emelték, ami nagyságrendileg megegyezik a mostani 39 milliárdos költséggel.
A magyar kormány a projekt stratégiai fontosságát az energiabiztonságban látja. Azerbajdzsán kőolaj- és földgázkitermelése hosszú távon az orosz energiahordozók részleges alternatívájaként szolgálhat, így a magyar–azeri kapcsolatok fejlesztése kiemelt cél. Orbán Viktor és Szijjártó Péter többször jártak Bakuban, Ilham Alijev azeri elnök pedig rendszeresen látogat Magyarországra. Az Azerbajdzsánba érkező magyar export 2023 és 2024 között 68 millió euróról 88 millióra nőtt, a MOL és az MVM pedig jelentős részesedést szerzett azeri gázmezőkben.
Kritikus kérdések
A projektet ugyanakkor fontos kérdések övezik. A hatalmas összeg ellenére kevés információ áll rendelkezésre a munkálatok előrehaladásáról. A külügyminisztérium és a KÉSZ Csoport sem adott részletes választ a sajtó kérdéseire. Emellett a nemzetközi közvélemény és jogvédő szervezetek rendszeresen bírálják az azeri rezsimet a politikai foglyok helyzete, a sajtószabadság hiánya és a választások tisztasága miatt, ami érzékennyé teszi a külföldi közpénzek felhasználását az országban.
Forrás: