Szélesre tárja a kaput jövőre is a vendégmunkások előtt a kormány: ennyien jöhetnek
A gazdasági válság 2024-ben már szemmel látható mértékben begyűrűzött elsősorban azon iparágakat érintve hazánkban, amelyek hazai munkaerő híján külföldi vendégmunkásokat foglalkoztattak. A következmény sem maradt el: 2024-ben hozott elsőként az magyar kormány olyan jogszabályt, ami korlátozta a harmadik országból érkező vendégmunkások számát Magyarországon. 2025-ben ezt a számot csökkentették, nemrég pedig nyilvánosságra hozták a 2026-os számokat is. Ezek alapján még mindig nagyon sokan érkezhetnek legálisan hozzánk dolgozni.
Ezekről írunk az alábbi cikkünkben:
Lassuló növekedés, kevesebb vendégmunkás
Magyarország gazdasága egészen a koronavírus-járványig, azaz 2020-ig dinamikusan növekedett. A COVID-19 elsőként a 2020-as évünket tette tönkre, majd 2021-ben egy minden korábbinál nagyobb gazdasági növekedés következett, ami lehetővé tette, hogy a kormány azt mondhassa: Magyarország a kanyarban előzi régiós és európai versenytársait. 2022 óta azonban a hazai gazdaság nem vagy alig növekszik, így 2024-ben már a kormány kénytelen volt maximálni azon külföldi, harmadik országbeli munkavállalók számát, akik legálisan itt dolgozhatnak. Az ok a szakértők szerint az volt, hogy egyre nagyobb feszültség keletkezett a növekvő munkanélküliség rémétől fenyegetettek és a vállalatok között.
Döntött a kormány a 2026-os vendégmunkás-kvótáról
2024-ben 65 ezer főben szabták meg azok számát, akik hazánkban dolgozhatnak, de nem az EU, Norvégia, Svájc, Lichtenstein és Izland állampolgárai. 2025-re ezt a számot 35 ezerre csökkentették jelezve, hogy a gazdasági bajok nem szűntek meg, hanem súlyosbodtak. A 2026-os kvótáról december elején döntött a kormány, közelebbről a nemzetgazdasági miniszter.
A kiadott közlemény szerint ismét 35 ezer fő lesz az elméleti maximum, ennél többen semmiképp sem jöhetnek jövőre hazánkba dolgozni. Emellett hangsúlyozták, hogy
- a magyar az egyik legszigorúbb vendégmunkás-szabályozás;
- a magyar munkaerő az első;
- csak akkor jöhet a külföldi munkavállaló, ha az adott álláshely magyar munkaerővel nem tölthető be;
- a külföldiek magyarországi tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól;
- Magyarországon a legalacsonyabb (2,6 százalék) a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya a visegrádi országok körében.
Végezetül jelezték, hogy Magyarország a magyaroké, hazánk nem lesz sem vendégmunkás ország, sem pedig migránsország.
Kb esélytelen egy vendégmunkásnak itt maradnia
E vállalását egyébként a magyar kormány maradéktalanul be is tartja. A harmadik országbeli vendégmunkások zöme ugyanis maximum három évig dolgozhat Magyarországon és nincs esélye nemzeti tartózkodási kártyát kapni (azaz állandó letelepedési engedélyt), pláne esélytelen az állampolgárságra. A rendszer lényege a kormányzati kommunikációval összhangban, hogy a vendégmunkás Magyarországra jön, dolgozik azokban a szektorokban, ahol nincs megfelelő magyar munkaerő (például a tejiparban sokan), majd hazamegy, közben semmilyen különleges jogra nem tesz szert, az államnak semmilyen kötelezettsége nincs irányába.
Olyankor kaphat e célkitűzés “gellert”, amikor például házasságot köt itt tartózkodása során a munkás és adott esetben gyermeke is lesz, mert erre a rendszer nincs felkészülve. Ez történt egy fülöp-szigeteki hölggyel is, történetéről alább olvashatsz részletesebben:
- Embertelen, családellenes szabályt alkalmaz Magyarország a vendégmunkásokkal szemben
A másik elméleti kivétel az az eset, amikor magasan képzett munkavállaló érkezik hazánkba vagy cégen belüli kihelyezés történik, ugyanis ilyenkor sokkal rugalmasabbak a szabályok.
Csökken a külföldről érkező dolgozók száma
Szeptemberben írtunk arról, hogy a hazai vendégmunkások összlétszáma nagyjából százezer körül lehet, ez pedig jelentős csökkenés a néhány évvel korábbi 120-130 ezerről. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint egyébként a Magyarországon élő külföldiek teljes létszáma 255 ezer körül lehet, akik 24-féle jogcímen vannak itt. Ebben nyilván benne vannak az itt tanulók tízezrei is.
Nógrádi József szerint Magyarországon nagyjából 500 olyan munkakör létezik, amit nem tölthet be külföldi munkavállaló, ilyen például a villanyszerelő, a könyvelő, vagy a matektanár.
Csak néhány szerencsés ország a kiválasztottak között
Az eredetileg a határon túli magyarok számára kitalált Nemzeti Kártyával nyolc országból érkezhetnek hazánkba a dolgozni vágyók, ezek: Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Szerbia, és Ukrajna.
Általános vendégmunkás-tartózkodási engedélyt pedig tíz ország állampolgárai kaphatnak: Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Mongólia,
Vietnámi Szocialista Köztársaság, Brazil Szövetségi Köztársaság, Georgia (Grúzia), Kirgiz Köztársaság, Venezuelai Bolivári Köztársaság, és a Kolumbiai Köztársaság.
Az EGT fent felsorolt tagállamainak állampolgárai (EU + Izland, Norvégia, Svájc, Lichtenstein) szabadon vállalhatnak munkát hazánkban.
Orbán Viktor: 65 ezer üres álláshely van hazánkban
Orbán Viktor miniszterelnök a jövő évi bérmegállapodás aláírásán jelezte: jelenleg 65 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, és jövőre 35 ezer engedélyt fognak kiadni harmadik országbeli munkavállalóknak. Még így is marad 20-30 ezer olyan betöltetlen állás, amire egyelőre nem enged be a kormány külföldről vendégmunkásokat – tette hozzá.
“Abban reménykedünk, hogy Magyarországról tudjuk még ezt a 30 ezer helyet is föltölteni, tehát mi a foglalkoztatás további növekedésére számítunk” – mondta.
További cikkeinkért munkaerőpiac témában kattints.
Forrás: