A hosszú élet titka évszázadok óta foglalkoztatja az embereket: vajon a genetika, a környezetünk vagy az életmódunk határozza meg, meddig élünk? Egy friss tudományos kutatás arra világít rá, hogy a válasz sokkal mélyebben gyökerezhet, mint azt gondolnánk.
A hosszú élet titkának megfejtése már régóta foglalkoztatja az emberiséget, ám nem csupán a modern orvostudomány vagy az egészséges életmód nyújtotta lehetőségekben rejtőzhet a megoldás.
Olasz kutatók ugyanis százéves vagy annál idősebb emberek DNS-ét vizsgálva arra jutottak, hogy a kivételesen magas életkor hátterében részben az ősi vadászó-gyűjtögető népességek genetikai öröksége állhat, írja az Archaeology News.
A hosszú élet titka és a genetikai örökség kapcsolata
A hosszú élettartam rendkívül összetett folyamat eredménye, amelyben a genetika, a környezet és az életmód egyaránt szerepet játszik. Korábbi kutatások már azonosítottak olyan géneket, amelyek hozzájárulhatnak a hosszabb élethez, a mostani vizsgálat azonban új megközelítést alkalmazott.
A kutatók azt elemezték, hogy az ősi népességek genetikai öröksége napjainkban is hatással van-e az emberi egészségre és az élettartamra.
A paleogenomika fejlődésének köszönhetően ma már lehetségessé vált a modern emberi genomok összehasonlítása több ezer éves DNS-mintákkal, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy nyomon kövessük, miként alakultak ki évezredeken átívelve bizonyos emberi vonások vagy genetikai mintázatok.
Olasz centenáriusok genetikai vizsgálata hozott nem várt eredmény
A kutatás középpontjában Olaszország állt, amely a világ egyik legmagasabb centenárius-arányával, vagyis 100 éves kort megélt lakossal rendelkező országa. Az olasz társadalom története ráadásul viszonylag jól dokumentált még annak ellenére is, hogy több jelentős migrációs hullám átformálta az évezredek, de leginkább a múlt század során.
A kutatók 333 olasz centenárius teljes genomját elemezték, majd az adatokat 690 középkorú, teljesen egészséges személy eredményeivel hasonlították össze. A vizsgálat továbbá 103 ősi genom adataival is kiegészült, az olasz népesség négy fő ősi genetikai összetevőjére támaszkodva: a nyugat-európai vadászó-gyűjtögetőkre, az újkőkorban Anatóliából ide érkező földművesekre, a bronzkori nomád népekre, valamint az iráni és kaukázusi térségből származó csoportokra egyaránt kiterjedt a vizsgálat.
A vadászó-gyűjtögető népek öröksége a kulcs
Bár minden vizsgált személy genetikai állománya ezen ősi csoportok keverékéből állt, egy kifejezetten markáns mintázat rajzolódott ki. A 100 éves kort elérő alanyok ugyanis következetesen nagyobb arányban hordozták a nyugat-európai vadászó-gyűjtögetők genetikai örökséget, mint a többi csoport genomjait. A statisztikai elemzések azt is megerősítették, hogy ez az összefüggés az olasz népesség általános genetikai szerkezetét figyelembe véve is szignifikáns maradt.
A kutatás szerint már a vadászó-gyűjtögető eredet kis mértékű növekedése is jelentősen növelte annak esélyét, hogy valaki megélje a 100 éves kort. Ez a hatás pedig különösen erősen jelent meg a női alanyok esetében, ami arra utal, hogy a hosszú élet titka nem mindenkinél azonos módon érvényesül.
Biológiai magyarázatok a hosszú élet titkára
A kromoszómák részletes elemzése során a kutatók azt is megállapították, hogy a centenáriusok több olyan genetikai variánst hordoznak, amelyek a nyugat-európai vadászó-gyűjtögetőktől származnak, és amelyeket korábbi tanulmányok már kapcsolatba hoztak a hosszú élettel. Ez arra utal, hogy nem pusztán demográfiai jelenségről van szó, hanem konkrét biológiai mechanizmusok is szerepet játszhatnak.
A feltételezések szerint ezek az ősi génváltozatok előnyt jelenthettek az utolsó jégkorszak zord körülményei között, amikor a túlélést az erős immunvédekezés és a nagyfokú alkalmazkodóképesség jelentette.
Az őskori eredetű génállományok jelentősége
A kutatás eredményei tehát azt mutatják, hogy a hosszú élet titka részben abban genetikai örökségben rejlik, amely több tízezer évvel ezelőtt alakult ki. Ezek az őskori gyökerekkel rendelkező genetikai tényezők pedig ma is befolyásolhatják, ki él hosszabb és egészségesebb életet, ez pedig további új kutatásoknak adhat teret a jövőben a hosszabb élettartam elérésére vonatkozóan.
Forrás: