Az ikonikus Lucy fosszília, az Australopithecus afarensis évtizedeken át az emberi evolúció egyik legismertebb láncszemének számított. A legújabb kutatások és fosszíliák alapján azonban kérdésessé vált szerepe a közvetlen ősök sorában, ez pedig heves vitát váltott ki az antropológusok körében.
Az emberi evolúció tanulmányozásában az egyik legismertebb és legikonikusabb fosszília az 1974-ben Etiópiában felfedezett Lucy. A 3,2 millió éves példány az Australopithecus afarensis fajhoz tartozik, amely két lábon járt és az emberhez hasonlóan testtartása is egyenes volt. Ezen tulajdonságai miatt sokáig úgy vélték, hogy Lucy a közvetlen ősünk lehet, azaz az összes későbbi emberelőd fejlődésének kiindulópontja, ám ez a feltevés megdőlni látszik, írja a Live Science.
A vita gyökerei
Az emberi családfa korántsem egyenes vonalú. Az évtizedek során újabb és újabb fosszíliák kerültek elő, és számos ősi emberrokont fedeztek fel egyszerre, így egyre nehezebb megmondani, hogy pontosan melyik fajtól származunk. A 1925-ben felfedezett Taung-gyermeket, az Australopithecus africanust hosszú időn át az ember közvetlen ősének tekintették, míg Lucy fosszíliájának felfedezése átrendezte a képet, és az Australopithecus afarensis-t emelte központi szerepbe.
Új fosszíliák, új elméletek
A Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmány új perspektívát kínál a Lucy fosszília helyzetére vonatkozóan. A kutatók a közelmúltban új láb- és fogmaradványokat találtak, amelyek az Australopithecus deyiremeda fajhoz köthetőek. Ez a faj 3,3–3,5 millió évvel ezelőtt élt Lucyval egy időben Etiópiában, és amellett, hogy két lábon járt, ideje nagy részét a fákon töltötte.
A tanulmány szerint az A. deyiremeda és az A. africanus anatómiai jegyeik alapján közelebb álltak egymáshoz, mint Lucy fajához, ez alapján pedig felmerülhet, hogy az Australopithecus africanus nem Lucy leszármazottja, hanem inkább távoli rokona. A kutatók szerint így a közvetlen ősi szerep inkább az idősebb Australopithecus anamensis-re hárul, amely 3,8–4,2 millió évvel ezelőtt élt Kelet-Afrikában.
Fred Spoor, az University College London evolúciós anatómia professzora szerint az új felfedezés a végét jelentheti a Lucyt, mint közvetlen őst középpontba helyező elméleteknek. Ugyanakkor más szakértők, mint Lauren Schroeder, a torontói University of Toronto Mississauga paleoantropológusa, azt hangsúlyozzák, hogy az emberi evolúció során sok különböző faj párhuzamosan fejlődött és keveredett, így nem zárható ki a Lucyval való rokonság.
A tanulmány szerzői között sincs egyetértés a kérdésben, Yohannes Haile-Selassie például azt állítja, hogy a lábainak felépítése, járása és egyéb emberhez hasonló vonásai miatt továbbra is az a legvalószínűbb, hogy Lucy a közvetlen ősünknek tekinthető.
Miért volt mérföldkő Lucy fosszíliájának felfedezése?
Lucy fosszíliájának felfedezése azért vált jelentőssé, mert az Australopithecus afarensis faj két lábon járt, agya kisebb volt, mint a mai emberé, és az emberi evolúció folyamatában nagyjából középen helyezhető el a csimpánzokkal közös utolsó ős és az ember között.
A tanulmányok szerint Lucy földrajzi elterjedtsége, a körülbelül egymillió éves fennmaradása és az alkalmazkodóképessége miatt még mindig fontosnak tekinthető az emberi fejlődés és az antropológiai vizsgálatok szempontjából.
Forrás: