A történelem és videójáték találkozása nem pusztán szórakoztatásról szól. Skandináv egyetemek kutatói ugyanis bebizonyították, hogy különféle digitális megoldások révén a múlt nemcsak bemutatható, hanem átélhetővé is válik, miközben a tudomány és az interaktív élmény határai fokozatosan elmosódnak.
A digitalizáció korában, s leginkább az ezredforduló óta egyre nagyobb érdeklődés övezi a videójátékokat. Az évek során egyre több típusa jelent meg, s ezek között viszonylag újnak számít az úgynevezett archeogame, melyek a történelem és videójátékok közötti kapcsolatot kezdik megteremteni.
A Koppenhágai Egyetem és a Bergeni Egyetem kutatói az Advances in Archaeological Practice folyóiratban publikált tanulmányukban azt mutatják be, hogy az interaktív, történelmileg hiteles videojátékok fejlesztése már nem kizárólag nagy költségvetésű stúdiók kiváltsága. Az archeogame koncepciója ugyanis lehetővé teszi, hogy maguk a régészek hozzanak létre digitális tanulási élményeket, akár komoly technikai előképzettség nélkül is.
Az archeogame mint a történelem és a videójáték metszéspontja
Az elmúlt évtizedekben a régészeti ismeretterjesztés főként videókra, statikus kiállításokra és előre megírt multimediális tartalmakra épült. Bár ezek bizonyos szinten továbbra is hatékonyak, igazán elmélyült, interaktív élményt ritkán jelentenek múzeumi vagy oktatási környezetben. Az archeogame ezzel szemben egy olyan digitális formát testesít meg, amelyben a játékos aktív résztvevővé válik, s kilép a passzív szemlélő szerepéből.
Az Archaeology News beszámolója szerint skandináv kutatók egy neolitikus tematikájú, háromdimenziós játékot hoztak létre Észak-Európa őskori világát megidézve. A fejlesztéshez ingyenesen elérhető szoftvereket, például az Unreal Engine-t használták, de mesterséges intelligenciával működő párbeszéd-rendszereket és nyilvános oktatóanyagokat is beépítettek. A végeredmény így egyszerűen kezelhető és tartalmilag összetett, ráadásul kifejezetten érdekes módszerekkel teremti meg a történelem és videójáték kapcsolatát
Valós adatok és párbeszédek
A játék alapját valós régészeti adatok adják. A virtuális környezetet a dániai Lindeskov Hestehave területén található, jól megőrzött neolitikus dolmenekről készült 3D-s szkennelések alapján modellezték. A játékos egy erdei tisztáson mozoghat, ahol két digitális karakterrel lép kapcsolatba: egy régésszel és egy őskori nővel.
A műfaj egyik leginnovatívabb eleme, hogy ezek a karakterek nem előre megírt dialógusfák szerint működnek. Ehelyett ellenőrzött, generatív mesterséges intelligenciát használnak, amely gondosan válogatott régészeti tudásra támaszkodik, így a beszélgetések nyitott végűek és természetes hatásúak, miközben megőrzik a tudományos hitelességet. Ez az archeogame egyik legnagyobb előnye a hagyományos, forgatókönyv-alapú oktatójátékokkal szemben.
Bővíthető élmény
Mivel az archeogame nem kötődik merev dialógusstruktúrákhoz, a tartalom könnyen frissíthető, ahogy új régészeti értelmezések születnek. A kutatók később egy új pályát is hozzáadtak a játékhoz, amelyen állatszereplők, nyílt tájak és egy sámán karakterrel ellátott barlang jelenik meg. Ez a szint az őskori sziklarajzok világát vezeti be a játékos számára.
A különböző háttérrel rendelkező tesztjátékosok visszajelzései alapján az archeogame formátuma kifejezetten befogadható és élvezetes volt, még azok számára is, akik korábban nem rendelkeztek régészeti ismeretekkel. Ez azt jelzi, hogy az ilyen típusú digitális élmények hatékony hidat képezhetnek a tudomány és a szélesebb közönség között.
Lehetőségek és kockázatok
A tanulmány a kulturális örökség szempontjából is fontos következtetéseket von le. Olyan technológiák, mint a 3D fotogrammetria, amelyeket eredetileg dokumentációs célokra fejlesztettek ki, ma már interaktív tanulási környezetek alapjául is szolgálhatnak, az archeogame akár múzeumi kiállításokon, oktatási programokban vagy akár online platformokon is alkalmazható lehet.
A szerzők ugyanakkor figyelmeztetnek a lehetséges veszélyekre is. A játékfejlesztő eszközök könnyebb hozzáférhetősége miatt egyre több történelmi témájú tartalom készülhet a történeti pontosság rovására. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a régészek és örökségvédelmi szakemberek aktívan részt vegyenek a fejlesztésben, és olyan élményeket kínáljanak, amelyek egyszerre szórakoztatóak és bizonyítékokon alapulnak, összekapcsolva ezzel a történelem és videójátékok világát.
Forrás: