Európára zúdulhat a hideg februárban? – Mi az a poláris örvény, és miért figyel rá most minden meteorológus

Az elmúlt napokban több meteorológiai előrejelzés is arra hívta fel a figyelmet, hogy februárban a megszokottnál hidegebb időjárás alakulhat ki Európa egyes térségeiben. A háttérben a poláris örvény állapota és a kelet-európai hideg levegő mozgása is állhat, amely Magyarország időjárását is befolyásolhatja.

Aktuális előrejelzések alapján a februári időszakban nagyobb eséllyel alakulhat ki fokozott irányú áramlás Európa felett, ami a megszokottnál hidegebb légtömegek megjelenésének kedvez. Ez a mintázat jellemzően akkor erősödik fel, amikor a poláris örvény szerkezete megbillen, és a sarkvidéki hideg nem marad zárt térségben.

Az ilyen helyzetek első jelei gyakran Nyugat-Európában, például Franciaország térségében jelennek meg, ahol az atlanti hatás gyengülése után hirtelen lehűlések és a szokásosnál hidegebb időszakok fordulhatnak elő.

Amennyiben ez az áramlási minta tartóssá válik, a hideg levegő kelet felé is továbbterjedhet, ami Kelet-Európában és a Kárpát-medence környezetében növeli a fagyos periódusok esélyét.

A poláris örvény szerepe az európai téli időjárásban

Egyszerűen fogalmazva a poláris örvény egy kiterjedt, hideg levegőtömeg, amely a sarkvidék fölött kering, és döntően befolyásolja, merre jut el a téli hideg az északi féltekén, és a felszíntől egészen a sztratoszféráig – nagyjából 50 kilométeres magasságig – nyúlik fel.

Két fő rétege van, a magasabban elhelyezkedő sztratoszférikus és az alacsonyabb troposzférikus rész. Amíg ez a rendszer erős és stabil, addig a sarkvidéki hideg „bezárva marad” és nem jut el Európa mérsékelt övezeteibe, így a telek általában enyhébbek.

Ha azonban az örvény meggyengül vagy szétesik – például egy hirtelen sztratoszferikus felmelegedés miatt –, a hideg levegő kiszabadul, és délebbre áramlik. Ilyenkor indulhatnak azok a hirtelen lehűlések, amelyek akár egész Európát, így Kelet-Európát és Magyarországot is elérhetik.

Kontinenseken átívelő lehűlés

Az Egyesült Államokban a meteorológusok már most arról beszélnek, hogy a poláris örvény alsó rétege időszakosan instabillá válhat. Az amerikai tapasztalatok azért érdekesek Európa számára, mert a nagy léptékű légköri mintázatok nem állnak meg kontinenshatároknál: az északi félteke időjárását összefüggő rendszerek alakítják.

Ami előbb Észak-Amerikában okoz szélsőségeket, az késleltetve, de hatással lehet az atlanti térségre és Európára is.

Európán belül azonban nem minden térség reagál ugyanúgy ezekre a légköri változásokra, különösen a Kárpát-medence sajátos földrajzi helyzete miatt.

Ahhoz, hogy érthető legyen, miért viselkedik másként a hideg levegő Magyarország térségében, érdemes különválasztani a beáramlás és a tartós lehűlés szakaszát.

A hideg útja két szakaszban alakul ki

• Érkezés: a kelet felől közeledő hideg levegőt a Kárpátok vonulata eltéríti, ezért nem közvetlenül nyugat felé halad, hanem északon és délen megkerülve jut be a Kárpát-medencébe.
• Leülés: miután a hideg levegő bejutott, a zárt medencejelleg miatt könnyen megreked, az alacsonyabb területeken összegyűlik, és tartós lehűlést okoz.

Ez a felszíni folyamat szorosan összefügg a nagyobb léptékű légköri helyzettel is. Amikor a poláris örvény meggyengül, az északkeleti irányú áramlások könnyebben érvényesülnek Európában, ami megnyitja az utat a kontinentális hideg előtt. Maga az örvény nem közvetlenül hozhatja be a fagyot Magyarországra, hanem a feltételeket teremti meg ahhoz, hogy a hideg levegő elinduljon, majd a Kárpát-medence sajátosságai miatt tartósan meg is maradjon.

A téli időszakhoz kapcsolódóan pedig időről időre különös, szélsőséges helyzetek is felmerülnek. Egy korábbi cikkünkben azt jártuk körül, mi történik az emberi szervezettel egy rendkívüli esetben, ha valaki a jeges Dunába esik – olvass tovább itt.

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: depositphotos.com