Végzetesen meggyengült Putyin? Trumpék háborítatlanul verik le egyik fő szövetségesét

Az elmúlt két hónap eseményei alapján nem úgy tűnik, hogy 2026 lesz az az év, amire később szívesen visszaemlékszik majd Putyin vagy az őt támogatók. Az orosz elnök ugyanis Venezuelában elvesztette helyi szövetségesét, Kuba körül szintén szorul a hurok, ezekben a napokban pedig épp Iránt bombázzák tönkre az amerikaiak és az izraeliek. Ennyire meggyengül Putyin az ukrajnai háború miatt?

Putyin elszámította magát – most sorra esnek ki szövetségesei

Az orosz elnök 2022 februárjában gyors győzelmet tervezett Ukrajnában, mert úgy gondolta, Kijev elsősorban gazdaságilag meggyengült, a központi hatalom hamar össze fog omlani, Kelet-Ukrajnában pedig az orosz ajkú lakosok virágesővel várják majd az orosz tankokat. Az ukrajnai orosz invázió teljes kudarc lett, a háború négy éve tart és úgy tűnik, a gyengébb Ukrajna hatékonyan képes szembeszállni az Európai Unió pénzügyi és a NATO katonai segélyeinek segítségével a sokkal erősebb és hatalmasabb Oroszországgal.

Az oroszok ukrajnai fiaskójának úgy tűnik, súlyos következményei vannak a globális politikában. Egyfelől szakértők szerint egyre inkább a másik nagy szárazföldi gazdasági és katonai nagyhatalom, Kína uszályába kerül Oroszország, másfelől az amerikaiak úgy tűnik hatékonyan szedik le Moszkva összes szövetségesét szerte a világban. Idén januárban Maduro venezuelai elnököt rabolták el és tették országát kezesbáránnyá, februárban pedig az ajatollahot szedték le, hogy Iránban rezsimváltást provokáljanak ki.

Eddig tarthat az amerikaiak iráni hadjárata

A nehéz gazdasági viszonyok és a diktatúrikus teokrácia ellen már tavaly decemberben kemény tüntetések robbantak ki Iránban, ám akkor az USA beavatkozása elmaradt, csak szóban bátorította Trump a tüntetőket. Néhány hét elteltével azonban Mar-a-Lago-i birtokán mégis parancsot adott a támadásra, igaz, egyelőre még csak precíziós rakétákkal lövik Irán katonai kulcsinfrastruktúráját.

Marco Rubio külügyminiszter ma hajnalban azt is közölte, hogy ez várhatóan meddig tart majd: Teherán rakéta- és haditengerészeti képességeinek megsemmisítéséig. A korábban Sahed-drónokat Irántól kapó és azt Ukrajnában felhasználó Putyin elnök pedig mindezt tétlenül kénytelen szemlélni, hisz segítséget nem tud adni szövetségesének. Ukrajna ezzel szemben drónszakértőket küldött Izraelbe a becsapódó iráni drónok és rakéták elleni hatékonyabb védekezés érdekében. Az ukránok harcértéke e téren nagy, hisz az ukrajnai háborúban is javarészt drónokkal történik a küzdelem, ráadásul a világon jelenleg – az oroszokat nem számítva – vélhetően nekik van most a legnagyobb tapasztalatuk az ilyen típusú hadviselésben.

Nem lehetett kockáztatni: szárazföldi csapatok is benyomulhatnak

Rubio tegnap világossá tette, hogy még a legkeményebb csapások hátravannak. A következő szakasz még inkább büntető jellegű lesz Iránra nézve, mint a jelenlegi” – fogalmazott. Trump elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy “még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”.

Trump szerint azért kellett leszámolni Iránnal, mert folyamatosan fenyegetett a veszély, hogy Teherán atombombát fejleszt. “Bevetették volna Izrael ellen. Talán ellenünk használták volna” – vélekedett. Egy másik nyilatkozatban, amelyet a The New York Postnak adott szintén hétfőn, Donald Trump azt mondta, hogy Washington nem habozna szárazföldi csapatokat küldeni Iránba, ha az szükségesnek bizonyulna.

Rubio külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy nem tudja meddig tartanak majd a hadműveletek, de ha véget érnek, akkor a világ biztonságosabb hely lesz. Szerinte ugyanis ha nem támad az USA, akkor Irán egy éven belül “az egész világot túszul ejtette volna”, mert olyan szintre növelte volna drón- és rakétaarzenálját, ami “érinthetetlenné” teszi.

Izraeli csapás miatt kellett most támadni

Az amerikai külügyminiszter szerint tisztában voltak azzal, hogy Izrael támadást fog indítani Irán ellen és az ajatollah rezsimje ezt az amerikai érdekeltségek elleni ellentámadással fogja viszonozni. Az amerikai beavatkozás ezen csapások megelőzésére szolgált és az izraeliekkel egyeztetett módon zajlott le, írja az Aljazeera katari hírportál.

Netanjahu izraeli miniszterelnök elmondta, hogy 40 éve álmodik egy ilyen, Irán elleni hadjáratról, amit most barátjával, Trump elnökkel véghezvisz. A hírportál szerint Izrael célja egyértelműen a rezsimváltás Iránban.

Az Egyesült Államok egyébként már 6 halottat és 18 sebesültet veszített az Irán elleni hadműveletekben.

Ha lemaradtál korábbi cikkeinkről:

• Lebontja-e Trump az 1945 utáni világrendet? Az erősebb állam bármit elvehet a gyengébbtől? Furcsa koalíció formálódik
• Irán megtámadott egy NATO-bázist Cipruson: háborúba lép Európa is? – frissítve