Új helyzetet teremthet a magyar gazdaság számára az EU iparvédelmi terve?
Az Európai Unió új iparpolitikai terve a külföldi beruházásokra épülő magyar gazdasági modellt is kihívás elé állíthatja, ahogy a javaslat nagyobb uniós kontrollt adhatna a stratégiai ágazatokba érkező befektetések felett.
„Made in Europe” – új szabályok a stratégiai iparágakban
Az Európai Bizottság az Industrial Accelerator Act nevű új ipartámogatási rendeletet készíti elő, amelyet Stéphane Séjourné, az iparpolitikáért felelős ügyvezető alelnök mutathat be.
A Bizottság szerint a javaslat fő célja az, hogy megerősítse az európai ipart a globális versenyben, különösen az amerikai és kínai vállalatokkal szemben. Az EU attól tart, hogy több kulcsfontosságú technológiában – például az akkumulátorok, a zöldenergia-technológiák vagy az elektromos autók területén – túl nagy lett a külső függőség.
A tervezet ezért a „Made in Europe” elvet erősítené, vagyis előnyben részesítené az európai gyártású termékeket a közpénzből finanszírozott projektekben és támogatási programokban.
Ez azt jelentené, hogy az ilyen beruházásoknál bizonyos arányban európai gyártású alkatrészeket vagy technológiát kellene felhasználni.
A tervezetek alapján az intézkedés több iparágat is érinthet, köztük az akkumulátorgyártást, az elektromos járműipart, az acél- és alumíniumipart, valamint több zöldtechnológiai szektort. Az Európai Bizottság ezzel csökkentené se az EU függőségét a külső beszállítóktól, különösen a kritikus technológiák esetében.
„Ha nem teszünk semmit, hamarosan a tiszta technológiák teljes gyártása Kínába kerülhet. Az is elképzelhető, hogy néhány éven belül az európai cement- és acélipar teljesen kiszerveződik” – mondta Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
Így az Európai Bizottság nagyobb szerepet kapna a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi beruházások vizsgálatában. Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, bizonyos esetekben a Bizottság akár át is vehetné az értékelést a nemzeti hatóságoktól, ha egy beruházás az egységes piac működésére vagy az ellátásbiztonságra is hatással lehet.
Magyarország számára ez azért lehet kényes kérdés, mert az elmúlt években a gazdaságpolitika egyik központi eleme éppen ezeknek az iparágaknak a fejlesztése volt, amelyeknek jelentős része külföldi (EU-n kívüli) beruházásokra épül.
A magyar gazdasági modell egyik kulcseleme kerülhet nyomás alá
Az elmúlt években a kormány gazdaságpolitikájának egyik központi eleme volt, hogy nagy volumenű ipari beruházásokat vonzzon az országba, különösen az elektromobilitáshoz kapcsolódó ágazatokban. Ennek eredményeként több nemzetközi vállalat is jelentős ipari beruházásokat valósított meg épített ki Magyarországon.
Az elmúlt időszak legnagyobb projektjei közé tartoznak például:
- a kínai CATL debreceni akkumulátorgyára, amely az egyik legnagyobb ipari beruházás Magyarország történetében,
- a dél-koreai Samsung SDI gödi akkumulátorgyára és annak bővítései,
- a dél-koreai SK On komáromi és iváncsai akkumulátorgyárai,
- valamint a kínai BYD készülő szegedi elektromosautó-gyára.
Ezek a projektek több milliárd eurós beruházásokat jelentenek, és jelentős állami támogatással valósulnak meg.
Ha azonban az Európai Bizottság a jövőben nagyobb szerepet kapna a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi beruházások vizsgálatában, az szűkítheti a tagállamok mozgásterét az ilyen projektek támogatásában. Ez a jövőben hatással lehet arra is, hogy milyen feltételekkel valósulhatnak meg hasonló ipari beruházások Magyarországon.
Ki fogjuk zárni azokat, akik nem tartják be a szabályokat, vagy gazdasági biztonsági kockázatot jelentenek számunkra” – mondta Stéphane Séjourné.
Az EU egy másik, a kereskedelmet érintő beavatkozásáról – amely a Temu és a Shein rendeléseit is megdrágíthatja – is beszámoltunk korábbi cikkünkben.
A vita most kezdődik az uniós intézményekben
A javaslat egyelőre tervezet, és még hosszú uniós döntéshozatali folyamat áll előtte. A tagállamok és az Európai Parlament is beleszólhat a végső szabályok kialakításába, így a most ismert elképzelések még módosulhatnak.
Az azonban már most látszik, hogy Brüsszel egyre aktívabb szerepet kíván vállalni a stratégiai iparágak szabályozásában és a kulcsfontosságú technológiák feletti ellenőrzésben, ami Magyarország számára is komoly jelentőséggel bírhat a nagy ipari beruházások jövője miatt.
Borítókép: Depositphotos.com