Mit adtak nekünk a kommunisták, mit adott nekünk Rákosi Mátyás? – tehetnénk fel a klasszikusnak számító kérdést, ám ebben az esetben az “eredmény” korántsem valamilyen pozitív ügyből vagy történelmi eseményből született, hanem egy olyan szörnyű időszak okán, amit Magyarországon szovjet tankok által eltiport szabadságharc zárt le. Ha nincs a Rákosi-diktatúra miatti éhezés (és padlássöprés), akkor viszont ma lehet nincs olyan kiterjedt gombabevizsgálási rendszer sem hazánkban, mint ami szinte bármely piacon elérhető. Ráadásul mindezt a piacok, vagy az üzemeltető önkormányzatok pénzéből.
Soha ne fogyasszunk bevizsgálatlan gombát!
Azt az ember már az ősidők óta tudja ezen az égövön, hogy amit csak lehet, azt tavasztól őszig be kell gyűjteni a természetből és tartósítani, hogy az ínséges téli hónapokat kihúzza valahogyan. E gyűjtögetés kézenfekvő célpontja a hazánkban is nagy mennyiségben elérhető gomba. Ám az a tudás, hogy pontosan melyik fajta ehető és melyik okoz súlyos betegséget, esetleg lehet halálos az emberre, az idők során, különösen a városi családokban feledésbe merült.
Nekik segítenek a gombaszakértők: ha gyűjtöttünk egy sor tetszetős gombát egy kellemes erdei kiránduláson, akkor ők fogják azt megmondani, hogy mi az, amit azonnal ki kell dobnunk, mert belehalhatunk a fogyasztásába, és mi az, amit jóízűen elfogyaszthatunk. Nincs azonban ez így szinte sehol a világon, a magyar rendszer a 444.hu szerint gombavizsgálati szempontból egyedülálló. A legtöbb európai országban csupán annyit tanácsolnak a hatóságok, hogy keressék meg a gombászók a helyi mikológiai társaságot és kérjenek tanácsot tőlük. A magyarországi, minden piacon elérhető, törvény által biztosított, felülről szervezett rendszer párját ritkítja.
Rákosi miatt van ingyenes gombavizsálat ma is
Az ok a Rákosi-rendszer és a tervutasításos gazdálkodásba, valamint a vas és acél országának építésébe belebukó magyar gazdaság mélyrepülése az 1950-es évek elején. Sztálin legjobb tanítványa ugyanis annyira szolgalelkűen majmolta a szovjet elvtársakat, hogy az egykor példaértéká és exportra termelő magyar mezőgazdaságban is hiánygazdaságot idézett elő és konkrét éhezést. Az éhező emberek pedig elindultak egy-egy nagyobb eső után a közeli erdőkbe összeszedni, amit találtak. Az eredmény: 1953 nyarán több mint háromezer, 1954-ben pedig kétezer fölötti mérgezés. A halálos áldozatok száma 500 és 300. És ez csupán azoknak a száma, akiknél bizonyítható, hogy gombafogyasztás miatt haltak meg és erről értesültek is a hatóságok. A valós szám ennél sokkal magasabb lehet.
1954-ben ezért orvosok és mikológusok tanácsára rendelet született, hogy a piacokon és a vásárcsarnokokban ingyenesen be lehet vizsgáltatni a szedett gombát. E jogszabályt aztán 1982-ben, 2011-ben és 2019-ben is átírták, most szakértők szerint ismét indokolt lenne hozzányúlni, írja a 444.hu.
Idő és gyakorlat
Ma már külön képzések vannak, ám igazi szakértővé csak idővel és gyakorlattal lehet válni. Különösen a közelmúlt változásainak fényében. Hazánkban egyrészt egyre kevesebb gomba terem a csökkenő csapadékmennyiség miatt, másfelől egybefonódnak az évszakok, így szezonális gombák egyre kevésbé vannak, a változó éghajlat következtében pedig új fajok jelennek meg. Például a korábban a trópusokról ismert gyertyagomba a Hortobágyon.
Avatott szem és kéz szükséges tehát ahhoz, hogy a szedett gombáról ki lehessen jelenteni, hogy az fogyasztható. Nem véletlen, hogy ötévente újra kell vizsgázni.
Olvass más cikkeket is természet archívumunkból:
- Több mint 6000 éve kihaltnak hitt állatra bukkantak Új-Guineában
- Szenzációs felfedezés: magyar kutatók új dinoszauruszfajt azonosítottak – képek