Senki sem tudja pontosan mi vár rájuk: négy űrhajós éri ma el a Hold sötét oldalát, rádión sem lesznek elérhetők

Történelmi küldetésen vesz részt a NASA három amerikai és egy kanadai űrhajósa. Nemcsak a legtávolabb merészkednek a Földtől, de a mai napon olyat fognak látni, amit emberi szem még soha: a Hold teljes sötét oldalát. Várhatóan a kommunikáció is meg fog szakadni velük több mint 40 percig.

Ők láthatják majd a Hold sötét oldalát

A történelmi Artemis II misszió célja, hogy Reid Wiseman parancsnokot, Victor Glover pilótát, valamint a küldetés-specialistákat, Christina Kochot és a kanadai Jeremy Hansent soha nem látott távolságra juttasson a Földtől, amelynek során ezek az asztronauták láthatják és vizsgálhatják majd a Hold sötét oldalát is. Ennek keretében tesztelik az Orion űrhajó és az SLS hordozórakéta rendszereit, illetve a Föld-Hold kommunikáció legújabb generációs eszközeit egy jövőbeni holdraszállásokhoz.

Mivel égi kísérőnk számára ugyanannyi időbe telik megfordulni a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet (kb. 27,3 nap), ezért a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát láthatjuk a Földről. Innen a “Hold sötét oldala” elnevezés.

Több mint fél évszázada nem járt erre ember

A The Guardian szerint az Orion űrhajó legénysége jelenleg a Hold irányába repül annak érdekében, hogy minden korábbinál távolabb, 252.757 mérföldre (406.772 km-re) kerüljön a Földtől. Az Apollo-13 1970-es csúcsa 400.170 kilométer volt, ezen a ponton ma este 19.56-kor fog átszáguldani az űrhajó az előzetes számítások szerint. Ezt követően megkerülik majd a Holdat és valahol a Csendes-óceánban fognak landolni.

Sarló alakú Föld a Hold sötét oldalát
A sarló alakú Föld a távolodó Orion űrhajóról. Forrás: Facebook/NASA – National Aeronautics and Space Administration

A szerdai felbocsátás óta rendkívüli esemény szerencsére nem történt (bár pl. a mellékhelyiséggel és az Outlook programmal is gondok voltak), terv szerint haladnak égi kísérőnk irányába. Victor Glover szerint “a Föld már elég kicsi, a Hold pedig határozottan egyre nagyobb”. Ők négyen az első asztronauták egyébként 1972 óta, akik a Hold felé tartanak. Akkor azért szakadt meg a folyamat szakértők szerint, mert az űrversenyben az Egyesült Államok lehagyta a Szovjetuniót (elsőként juttatott embereket a Holdra), a további missziók azonban ár-érték arányban egyszerűen már nem érték meg a befektetést.

Tegnap már csak ilyen apró volt a Föld az űrhajóból:

Jöhet az első holdbázis

Kína előretörésével azonban alapjaiban változott meg a helyzet. Újra verseny van az űrben fellelhető erőforrásokért, így az Egyesült Államok és Kína is embert szeretne mihamarabb a Holdra juttatni, illetve állandó bázisokat létrehozni az égitesten. A NASA például 2028-ban szeretne első lépésben asztronautákat juttatni a Hold déli pólusára.

Űrbázis a Holdon
Egy jövendőbeni űrbázis a Holdon a NASA szerint. Forrás: Facebook/NASA – National Aeronautics and Space Administration

Mi vár rájuk a “sötét oldalon”?

Az Egyesült Államok űrügynökségének mostani missziója azt célozza, hogy ismét megkerüljék űrhajósok a Holdat és ennek során annak sötét oldaláról értékes fényképeket készítsenek. Ennek érdekében az űrhajósok a Guardian szerint geológiai képzést is kaptak, így például ősi lávaömléseket, becsapódási krátereket, tektonikus repedéseket is felismerhetnek majd.

A Höld sötét oldalát is látni fogják az űrhajósok
Forrás: Facebook/NASA – National Aeronautics and Space Administration

Az 1960-as és 1970-es években 24 Apollo-űrhajós is láthatta a Hold sötét oldalát, ám az Orion űrhajó legénysége fejlettebb eszközeinek és kameráinak köszönhetően olyan régiókat is láthat majd, amelyek akkor sötétségbe burkolóztak. A legénység magyar idő szerint ma éjfél után néhány perccel láthatja majd meg a Hold sötét oldalát annak teljességében.

Ezt követően megszűnik majd velük minden kommunikáció nagyjából 41 percig a Hold tömegének árnyékolása következtében. Ebben a rádiócsendben éri majd el az űrhajó a legkisebb holdtávolságot, nagyjából 6.544 kilométerre a felszíntől. 1.05-kor pedig a legmesszebb kerül a Földtől (a fent említett 406.772 km-re).

Az Artemis II küldetése összesen tíz napig tart, a tervek szerint április 11-én érkezik majd vissza.

Ez is érdekelhet világűr témában:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük