Az euró bevezetése Magyarországon: mire számíthatunk?
Az euró bevezetése Magyarországon ismét a gazdaságpolitikai viták középpontjába került a kormányváltás után. Bár a cél 2030, a szakértők szerint az induló helyzet ma rosszabb, mint 25 éve.
Kötelezettség, nem választás
Magyarország uniós csatlakozásával vállalta, hogy előbb-utóbb csatlakozik az eurózónához, vagyis az euró bevezetése Magyarországon nem opcionális.
Bod Péter Ákos szerint ráadásul „sosem szóltak komoly érvek amellett, hogy az ország tartsa meg a forintot”.
A gyakran említett érv, miszerint a saját valuta válság idején mozgásteret ad, a magyar gyakorlatban nem igazolódott. Válsághelyzetekben a forint jelentős gyengülése inkább súlyosbította a problémákat, hiszen ilyenkor kamatemelésre volt szükség a stabilizálás érdekében.
Az államadósság ára a kulcskérdés
Az egyik legkézzelfoghatóbb hatás az lenne, hogy az euró bevezetése csökkentené az állam finanszírozási költségeit. Jelenleg a költségvetés 4–5 százalékát viszi el az államadósság kamatának fizetése, mivel Magyarország csak magas kamatok mellett tud forráshoz jutni.
Bod Péter Ákos ezt így fogalmazta meg egy Telexnek adott interjúban:
„Ha valaki szeretne jobb utakat vagy iskolákat, az akkor akár tudja, akár nem, azt is szeretné, hogy a magyar állam olcsóbban finanszírozza magát”.
Romló makrogazdasági pozíció
A jelenlegi gazdasági helyzet azonban komoly akadályokat jelent. A költségvetési hiány jelenleg 5 százalék fölött van, miközben az eurózónához való csatlakozás egyik alapfeltétele a 3 százalék alatti deficit.
Ez azt jelenti, hogy az euró bevezetése Magyarországon ma kedvezőtlenebb helyzetből indul, mint a 2000-es évek elején, amikor az ország még teljesítette a maastrichti kritériumokat. Azóta a hiány többször elszállt, különösen a válságok és a választási költekezések idején.
A közgazdász szerint az állam működését is át kell alakítani, ami nem feltétlenül jelent kevesebb állami szerepvállalást, de hatékonyabb működést igen.
A piac előbb reagál, mint a csatlakozás
Csányi Péter szerint az euró bevezetése Magyarországon már a tényleges csatlakozás előtt éreztetné hatását. Ha a kormány hiteles menetrendet vázol fel, és közben csökkenti a hiányt, akkor a kamatok gyorsan mérséklődhetnek.
„Nem az eurózóna-csatlakozás napján csökkennek le a kamatok” – mondta a Forbes magazinnak, utalva arra, hogy a pénzpiacok már a várakozásokra is reagálnak. Ez a lakossági és vállalati hitelek olcsóbbá válását is hozhatja, ami élénkítheti a beruházásokat.
Arról, hogy az új vezetés hogyan tervezi visszakapni az Európai Uniós támogatásokat, in**@*********ar.hu címre. Olvasd tovább itt: https://hellomagyar.hu/2026/04/30/budapest-aranykor-unios-penzek-hatarido/ | Helló Magyar”>itt írtunk.
Két kormányon átívelő projekt
Az euró bevezetése Magyarországon nem rövid távú politikai döntés, hanem több cikluson átívelő folyamat. Csányi Péter szerint ehhez stabil gazdaságpolitika és széles politikai konszenzus szükséges, hiszen a cél eléréséhez akár 4–5 év következetes munka kell.
A szakértők egyetértenek abban, hogy bár az euró nem old meg minden problémát, erősítheti a pénzügyi stabilitást és a befektetői bizalmat.
Ha lemaradtál volna: