Ilyen ma magyarnak lenni külföldön: 5 dolog, ami először sokkolni fog
Magyarként külföldön tartózkodni egyszerre kaland és kultúrsokk. Sokan romantikus képekkel a fejükben pakolják össze a bőröndjüket, de az élet hamar rámutat: a külföldre költöző magyaroknak van néhány közös élményük, amelyen szinte mindenki átmegy. Ha most készülsz külföldre, ezek a pontok biztosan ismerősen csengenek majd.
1. Senki sem tudja, hol van Magyarország — és ez csak az eleje
Külföldön élőként az ember az első hónapokban akaratlanul is földrajztanárrá válik. Főként a tengerentúlon élők — amerikaiak, dél-amerikaiak vagy délkelet-ázsiaiak — kevésbé ismerik hazánkat, és az ő számukra Magyarország létezése akár teljesen ismeretlen is lehet, főként az ország kis mérete miatt. Nekik az is meglepő, hogy autóval be lehet járni az egész országot, és nincsenek belföldi repülőjáratok.
Míg a magyarok legtöbbször közép-európai országként hivatkoznak hazájukra, a nyugat-európaiak jellemzően Kelet-Európaként emlegetik, ami kisebb földrajzi félreértésekhez vezet.
A nyelv kérdése még nagyobb rejtély: a magyarok nem beszélnek oroszul, és van saját nyelvük, amely nem rokona egyetlen más európai nyelvnek sem. A magyar nyelv eredetéről itt írtunk korábban.
2. A magyar időérzék és a világ többi részének időérzéke két különböző dimenzió
Attól függően, hogy melyik országban tartózkodik valaki, az időhöz való viszony teljesen eltér a magyarországi normáktól. Itthon megszoktuk, hogy 10-20 perccel a megbeszélt időpont után érkezni teljesen elfogadott.
Nyugat-Európában, de különösen Észak-Európában az emberek pontosságra törekednek. Általában illik néhány perccel korábban érkezni, különben udvariatlannak számít a késés. A külföldön élő magyarok tapasztalata szerint az első néhány alkalom után az ember szinte önkéntelenül is alkalmazkodik: elkezd időre érkezni.
A déli országokban — legyen szó Európáról, Ázsiáról vagy az amerikai kontinensről — ezzel szemben bevett szokás, hogy az emberek egy-két órával később érkeznek, ami teljesen természetesnek számít. Ezt mindenképp érdemes figyelembe venni, különben könnyen előfordulhat, hogy az ember órákat vár egyedül.
3. A magyar ételek hiánya
Kevés dolog tud olyan erősen hiányozni, mint az ízek. A külföldön élők hamar rájönnek, hogy a tejföl, a túró, a rendes pékáru vagy egy egyszerű paprikás ízvilág nem univerzális — ezek a termékek más országokban egyáltalán nem léteznek, vagy lényegesen eltérnek a hazai változattól.
A bevásárlásból lassan stratégia lesz: hol van lengyel bolt, hol lehet magyar termékeket találni, mit kell hazahozni a bőröndben. A hazalátogatások menetrendjét részben ez a lista szervezi, a visszaút csomagolása pedig tudatos tervezést igényel.
4. A magyar társalgási kultúra mássága
A hazai társalgási kultúrában természetes az irónia, az önirónia és a kritikus hangnem — ezek a kommunikáció elfogadott és elvárt elemei. Más kultúrákban azonban ugyanez félreértéseket okozhat.
A nyugati társadalmi normák például elvárják, hogy a „Hogy vagy?” kérdésre a válasz pozitív és rövid legyen, függetlenül a tényleges körülményektől. Az emberek sokkal közvetlenebbül kommunikálnak, gyakran mosolyognak egymásra, és könnyebben elegyednek beszélgetésbe.
Főként a déli országokban tűnhetnek a magyarok különösen zárkózottnak, mivel itthon nem alakult ki olyan „small talk” kultúra, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában.
A látszólagos nyitottság ellenére a nyugati országokban általában jóval több időbe telik, amíg valaki valóban közeli kapcsolatba kerül a helyiekkel. Ezzel szemben a déli kultúrákban — például Olaszországban — az emberek sokkal könnyebben barátkoznak és befogadóbbak az idegenekkel szemben.
5. A hovatartozás kérdése soha nem dől el végleg
A hosszabb ideje külföldön élő magyarok gyakran azt tapasztalják, hogy akkor is, ha már magabiztosan beszélik a befogadó ország nyelvét és ismerik a helyi szokásokat, időről időre mégis érhetik őket meglepetések.
Egy-egy szófordulat, gesztus vagy teljesen automatikus reakció hirtelen rávilágít arra, hogy a kulturális normák nem teljesen átvehetők, és mindig marad bennük valami új, amihez alkalmazkodni kell.
Ezzel párhuzamosan az is gyakori élmény, hogy az otthoni látogatások során megváltozik a megszokott környezethez való viszony.
A külföldön szerzett tapasztalatok miatt az ember már nem ugyanúgy látja a hazai helyzeteket, mint korábban: olyan dolgok is feltűnhetnek, amelyek régen természetesnek számítottak, és bizonyos viszonyok akár idegenebbnek is hatnak.
Ha lemaradtál volna: