Számos magyar településen használtak azbeszttel szennyezett kőzúzalékot utak, parkolók burkolására, a szennyezés pedig a jövőben rengeteg rákos elváltozást és egyéb súlyos betegségeket okozhat. A magyar kormány április végéig nem foglalkozott a súlyos problémával érdemben, az osztrák Greenpeace azonban már január óta kongatja a vészharangot és korunk legnagyobb környezetvédelmi botrányának nevezi Ausztriában és Magyarországon.
Ausztriában már hónapok óta tudnak az azbesztszennyezésről
Az azbeszt egy szálas szerkezetű szilikátásvány, amely egyébként teljesen természetes módon bányászható és az építőiparban korábban széles körben használt anyag volt tűzállósága, kiváló szigetelő tuljdonságai, rugalmassága és olcsósága miatt. Arra azonban már az 1970-es években rájöttek a Magyar Kétfarkú Kutyapárt által létrehozott Környezetvédelmi Minisztérium nevű Facebook-oldal posztja szerint, hogy mérgező, súlyos tüdőbetegséghez vezet belélegzése. Ausztriában ezért 1990-ben betiltották használatát, ám azbeszttartalmú kő kifejtése zavartalanul folytatódhatott. Így kerülhetett Magyarországra is.
Hazánkban az ügy 2026 áprilisában robbant, amikor Szombathelyen, egy burgenlandi bányából származó zúzott köves úton brutális mennyiségű azbesztszálat találtak. Emiatt azonnal egészségügyi veszélyhelyzetet hirdettek, ám a magyar kormány nem foglalkozott az üggyel. Pedig ekkora Ausztriában már számos helyen tárták fel, hogy a burgenlandi bányákból származó építőanyagok közelében súlyos azbesztszennyezésnek vannak kitéve a lakók. Az első intézkedés csupán április 30-án történt, még a hivatalban lévő Orbán-kormány részéről, de feladatkijelölésen túl sokáig nem jutottak a megfelelő intézmények.
Így mérsékelik a súlyos problémát
A Greenpeace szerint annyira nagy a probléma, hogy azt javasolják, “az érintett minisztériumok vezetői, a szakhatóságok és intézmények, az érintett önkormányzatok vezetői, helyi parlamenti képviselők valamint az azbesztmentesítési és azbesztvizsgáló cégek szakemberei hozzanak létre egy egyeztető fórumot” és sürgősen hozzák meg a megfelelő döntéseket. Szerintük az érintett utak, parkolók leburkolása nem lehet végleges megoldás.
Azóta a szennyeződést felfedezték Kőszegen, ahol óvodák és szociális intézmények is érintettek, Harkán, Szentgotthárdon, de Heves vármegyében és Zala megyei településeken is. Van, ahol a megengedett érték 50-szeresét rögzítették. A szombathelyi önkormányzat a kiporzás minimalizálása érdekében a behajtás és a sebesség korlátozásával, folyamatos locsolással, geotextil leterítésével, kalcium-kloridos locsolással, hazai kőzúzalék terítésével, bitumenes fedéssel próbálkozik, ezáltal javultak is a mérési eredmények. Gajdos László tiszás élő környezetért felelős miniszter legelső útja pedig kinevezése után az érintett régióba vezetett.
Miért veszélyes az azbeszt?
Egy ép, sérülésmentes palatetőn nem veszélyes az azbeszt, ha azonban megtörik anyagát (fúrással, vagy pusztán elöregedés miatt), a levegőbe kerülő, szabad szemmel látatatlan rostszálak könnyedén bejutnak a tüdőnkbe és onnan nem is tudnak távozni soha többé. Évtizedeken belül így gyulladást, irritációt, rákot, a tüdő rugalmasságának elvesztését okoznak. Ezért is fontos, hogy bármely azeszttartalmú anyagot soha ne próbáljunk meg házilag megbontani, erre mindig a megfelelően szakosodott cégeket alkalmazzuk.
Ezt olvastad már? 18+ Megrázó videón, ahogy gyakorlatilag két ütéssel kivégeznek egy fiatal srácot Budapest belvárosában
Sajtóhírek szerint az érintett osztrák sóderbányák már bezártak, ám az osztrák politikát is felforgatta a szennyezés híre, a közéleti szereplők értetlenül állnak azelőtt, hogy miképp folytatódhatott a kitermelés úgy, hogy az azbesztet Ausztria 36 éve betiltotta.
Stefan Stadler, a Greenpeace szakértője a szennyezést “korunk legnagyobb osztrák és magyar környezetvédelmi botrányának” nevezte”, hisz példátlan, hogy ennyire sok rákkeltő anya juthatott ennyire sok emberhez, miközben ezek használata régóta tiltott.
Ha lemaradtál róla: Igazságtétel: mi derült eddig ki a kegyelmi ügyről, amibe végül Orbán és a Fidesz is belebukott?
