Nem elég a piramisok körüli számtalan rejtély, valamint az állítólagos második szfinx, most egy újabb egyiptomi titok borzolja a kedélyeket.

Régészek egy elképesztő, 3500 éves sírt tártak fel Luxor városában, amely újabb részleteket árulhat fel Egyiptom legbefolyásosabb vallási kultuszáról, hívja fel a figyelmet a LADbible.

A kutatás az Abu el-Naga néven ismert nekropoliszban zajlik, ahol a szakértők a Roy sírjának délkeleti részét kezdték feltárni. A terület mindeddig rejtve maradt a korábbi ásatások törmeléke alatt, ezért a mostani munka valódi időutazásnak számít a tudósok szerint.

Amon kultusza uralta az egyiptomi civilizációt

A leletek az ókori Théba vallási központjához kapcsolódnak. A várost ma Luxorként ismerjük, de több ezer évvel ezelőtt itt működött az Amon-kultusz, amely az egész egyiptomi civilizáció legerősebb vallási és politikai mozgalmává vált.

Amon isten, akit gyakran „az istenek királyának” neveztek, a hatalom, a gazdagság és a fáraói öröklés jelképe volt. Papjai óriási befolyással rendelkeztek, és évszázadokon keresztül irányították az ország vallási életét.

A most feltárt sírkamrák újabb bizonyítékot szolgáltathatnak arra, milyen mélyen hatotta át valójában a mindennapokat az Amon-kultusz.

Titokzatos papok festett koporsói kerültek elő

A régészek összesen tíz fából készült koporsót találtak, amelyek meglepően jó állapotban maradtak fenn. A koporsókat hieroglifák és festett feliratok díszítik, amelyek a 18. és a 21. dinasztia időszakából származhatnak.

Az egyik koporsó egy Amon-istenségnek éneklő papnőé lehetett, míg több másik egyházi személyekhez és papokhoz tartozott. A kutatók szerint a koporsókat valószínűleg később mozgatták át eredeti helyükről, hogy megóvják őket a fosztogatásoktól és a pusztítástól.

A feltárás során egy kisebb sírban egy homokkőből készült piramiscsúcsot, úgynevezett pyramidiont is találtak, amelyet vallási jelenetekkel díszítettek.

Sokkoló felfedezés: 30 mumifikált macska rejtőzött a sírok mellett

Az ásatás talán legbizarrabb része azonban csak ezután következett. A kutatócsoport több mint harminc mumifikált macskát talált, amelyeket lenvászonba tekerve és szalagokkal átkötve helyeztek el a sírok közelében.

Az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium közleménye szerint: „A küldetésnek sikerült feltárnia egy állati temetkezést is, ahol vad- és házimacskákat találtak lenvászonba csomagolva és szalagokkal átkötve. Összesen több mint 30 kis és nagy macskamúmiát.”

A szakértők úgy vélik, az állatokat szimbolikus áldozatként helyezték a sírokba, hogy védelmezzék a halottakat a túlvilágon. Ez a szokás különösen elterjedt volt a Ptolemaiosz-kor idején.

Olyan emberek nyomaira bukkantak, akikről senki sem tudott

Dr. Abdul Ghafar, Luxor régészeti igazgatója elárulta, hogy a vizsgálatok még messze nem értek véget. „Jelenleg is folytatjuk a leletek tudományos dokumentálását, valamint a koporsók és sírok restaurálását” – mondta.

A szakember szerint a sírok tulajdonosai olyan személyek lehettek, akiket egyetlen ismert történelmi forrás sem említett korábban. Hozzátette, hogy a sírokban talált minták és feliratok teljesen új rangokat és foglalkozásokat is feltártak az egyiptomi történelem számára.

A kutatók most abban bíznak, hogy a részletes elemzések még több titkokról rántják majd le a leplet az ókori Egyiptom egyik legmisztikusabb korszakából. Mi pedig reméljük, hogy hamarosan az állítólagos második szfinxről is mindent megtudhatunk, amiről ebben a cikkünkben írtunk.

Kiemelt kép: depositphotos.com