Évek óta tartó visszaesés figyelhető meg a magyar vendéglátásban: egyre több kocsma, étterem és cukrászda zár be országszerte. Sok helyet a járvány után már nem tudtak újranyitni, azóta pedig a drágulás és a csökkenő vendégszám is nehéz helyzetbe sodorta a vállalkozásokat.

A Portfolio friss elemzése szerint 2010 óta több mint 14 ezer kereskedelmi vendéglátóhely tűnt el Magyarországról. Tavaly már csak 35 ezer körüli működő egységet tartottak nyilván, pedig korábban közel 50 ezer működött országszerte.

Már ismert budapesti helyek is sorra zárnak be

Az elmúlt években több ismert vendéglátóhely is lehúzta a rolót Budapesten és vidéken. A Belgrád rakparton működő Szegedi Halászcsárda 15 év után zárt be, de több más ismert hely bezárásáról is lehetett olvasni. A Most Bisztró, a Lehel Íze, a Keksz, a Roncsbár vagy a Mika Tivadar Kert példája is azt mutatja, hogy a bezárási hullám már nemcsak a kisebb, kevésbé ismert vendéglátóhelyeket érinti.

A KSH adatai szerint Budapesten 2013 és 2024 között negyedével csökkent a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma, országosan pedig több mint 50 ezerről 36 ezer környékére esett vissza. A legnagyobb törést a Covid-járvány időszaka okozta, de sok hely később sem tudott talpra állni.

A szakmában egyre többen beszélnek arról is, hogy a vendégek kevesebbet költenek, mint korábban.

„Az étterembe járó, fizetőképes kereslet csökken. Elég sokszor láttuk mostanában, hogy egy étellel kevesebbet rendelnek. Kevesebb a vendég, és kisebb a fogyasztói kosár”” – nyilatkozta a G7-nek Harmath Csaba, a Gault&Millau étteremkalauz szakmai vezetője.

A Magyar Vendéglátó Ipartestület alelnöke, Semsei Rudolf szerint pedig sok vendég egy fogással kevesebbet rendel, és a drágább italokat is ritkábban választja. A legnagyobb visszaesés pedig az italboltok és kocsmák számában látható. A statisztikák szerint 2010-ben még több mint 20 ezer italbolt működött Magyarországon, mára azonban tízezer alá csökkent a számuk.

Az éttermek és cukrászdák száma is folyamatosan csökken

Bár a kocsmák helyzete a leglátványosabb, az éttermek és cukrászdák sem kerülhették el a változásokat. Az éttermek száma a Covid-járvány előtt még viszonylag stabil volt, utána azonban gyorsabb bezárási hullám indult el.

A visszaesés mögött több tényező is áll, mint hogy

  • egyre többen rendelnek ételt online,
  • sokan ritkábban járnak hagyományos éttermekbe,
  • komoly működési nehézségeket okoz a munkaerőhiány,
  • az energia- és alapanyagárak jelentősen emelkedtek.

A Covid-járvány után számos vállalkozás ment csődbe, és különösen a kisebb vidéki helyek kerültek nehéz helyzetbe. Sok településen ráadásul a csökkenő és elöregedő lakosság miatt a vendégkör is egyre jobban leszűkült.

A cukrászdák esetében az energia- és alapanyagárak drágulása jelentette a legnagyobb problémát. A cukrász vállalkozások sok hűtést és sütést igényelnek, és emellett a tejtermékek, a csokoládé és más alapanyagok ára is jelentősen emelkedett az elmúlt években. Közben sok helyen a klasszikus cukrászdák szerepét fokozatosan átvették a modern pékség-kávézó láncok.

Az online rendelési platformok terjedése szintén átalakította a piacot, új fogyasztói szokások hódítanak, egyre többen preferálják az otthoni étkezést és a kirendelt ételeket.

Ha lemaradtál: Nem hiszed el, hány magyar étterem kapott Michelin-csillagot idén!

A támogatások sem állíthatják meg a visszaesést?

2026 januárjában az előző kormány egy 5+1 pontos, nagyjából 100 milliárd forintos akciótervet jelentett be az éttermek megsegítésére. A program első körben főként a melegkonyhás vendéglátóhelyeket érintette, a cukrászdák és kávézók ekkor még kimaradtak belőle, később azonban februárban a csomagot a cukrászdákra is kiterjesztették.

Az intézkedések között adócsökkentések, kedvezményes hitelek és adminisztrációs könnyítések is szerepeltek. Ezzel segítenének a vendéglátóhelyeknek, hogy könnyebben tudják kigazdálkodni a megemelkedett működési költségeket és a béremeléseket.

A vendéglátás helyzete az új kormány számára is komoly kihívás lehet. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete az áprilisi választások után arról írt, hogy a szektor stabil és kiszámítható működési környezetet vár, és szakmai együttműködést ajánlott a Tisza Párt vezette kabinetnek.

A jelenlegi számok alapján ugyanakkor nem úgy tűnik, hogy a vendéglátás problémái gyorsan megoldódnának. Egyelőre nem ismert, hogy az új kormány milyen formában viszi tovább az előző kabinet vendéglátást segítő programjait. A szakmai szervezetek ugyanakkor abban bíznak, hogy a következő időszakban is napirenden marad az ágazat támogatása, mert sok vállalkozás továbbra is nehéz helyzetben van.

A nehéz időszakban is akadnak új sikertörténetek: Újra megnyitott a háromszoros Év Cukrászdája