Egyre több jel utal arra, hogy az osztrák hatóságok és bányák már évekkel ezelőtt tudhattak az azbesztszennyezésről, miközben hosszú időn át jelentős bevételt termelhettek a Magyarországra exportált kőből és kavicsból.

Korábban részletesebben is beszámoltunk a szombathelyi és Vas vármegyei azbesztszennyezés ügyéről, amelyben az osztrák bányákból származó, egészségre súlyosan veszélyes azbeszttel szennyezett zúzott követ használtak fel útépítésekhez és más beruházásokhoz.

A NAV szállítási adatai alapján 2015 óta több magyarországi településre is érkezett az érintett bányákból kavics és kőzúzalék, nemcsak Vas vármegyébe, hanem Budapest környékére é még a Duna–Tisza közére is, így összesen több százezer tonna szennyezett kavics is kerülhetett Magyarországra az elmúlt évtizedekben.

Az azbeszt különösen veszélyes anyagnak számít, mert a mikroszkopikus, tűszerű rostok belélegezve mélyen a tüdőbe juthatnak. Ott krónikus gyulladást, hegesedést és úgynevezett azbesztózist okozhatnak, emellett jelentősen növelik több halálos daganatos betegség kialakulásának kockázatát is. A probléma egyik legveszélyesebb része, hogy a tünetek gyakran csak 15–40 évvel később jelentkeznek, a betegségek pedig sok esetben gyógyíthatatlanok.

Mostanra azonban a szennyezés mértékén túl az is egyre jobban látszik, hogy az érintett osztrák bányák hosszú éveken át jelentős bevételt termelhettek a Magyarországra szállított kőből és kavicsból.

Már évtizedekkel ezelőtt is tudhattak az azbesztről

Az érintett osztrák bányák azbesztszennyezéséről már jóval a mostani botrány előtt is lehettek információk. Már 1994-ben készültek olyan mérések, amelyek azbeszt jelenlétét mutatták ki a most is érintett burgenlandi bányákban.Sőt, a veszélyes anyag használatának jelei még korábban is megjelentek egy 1981-es tanulmányban, amely arról számolt be, hogy a térségben élőknél az azbesztszálak belélegzésére jellemző egészségügyi elváltozásokat is kimutattak.

A Falter osztrák oknyomozó lap dokumentumokra, szakvéleményekre és korábbi mérési eredményekre hivatkozva szintén azt állítja, hogy az osztrák hatóságok hosszú évek óta tudhattak arról, hogy egyes burgenlandi bányákból azbeszttel szennyezett zúzott kő kerülhet forgalomba.

A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint ezekből a bányákból kerülhetett Magyarországra a szennyezett zúzott kő:

  • Pilgersdorf (Pörgölény) – Hans Zöchling GmbH
  • Bernstein (Borostyánkő) – Hermann Mayer GesmbH
  • Rumpersdorf / Glashütten bei Schlaining (Rumpód / Szalónakhuta) Klöcher Baugesellschaft m.b.H.;
  • Badersdorf (Pöszöny) Klöcher Baugesellschaft m.b.H.

A szervezet szerint az osztrák hatóságok is már legalább 2011 óta tudhattak arról, hogy az érintett bányákból származó kavics azbesztet tartalmazhat, mégsem történt időben teljes lezárás vagy átfogó szennyezéskezelés. Emiatt a problémás anyag hosszú éveken át forgalomban maradhatott, és Magyarországra is nagy mennyiségben kerülhetett belőle.

Milliárdokat kereshettek az osztrák bányák az azbesztes kavicson

A G7 részletes beszámolója szerint az osztrák bányák hosszú éveken át jelentős bevételt termelhettek a Magyarországra exportált kőből és kavicsból. A külkereskedelmi adatok alapján az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt az Ausztriából érkező építőipari alapanyag mennyisége.

Míg a 2000-es évek elején évente nagyjából 200 ezer tonna kavics és kő érkezett külföldről Magyarországra, 2018-ra az import már a 3,6 millió tonnát is elérte. A G7 számításai szerint 1998 és 2025 között összesen 2,8 millió tonna követ és kavicsot szállítottak osztrák bányákból Magyarországra.

A lap becslése alapján az osztrák kő- és kavicsexport értéke mai árakon számolva elérhette a 77 milliárd forintot. Nem ismert, hogy ebből pontosan mennyi származott az azbeszttel érintett bányákból, de az érintett vállalatok éves forgalma nagyságrendileg 90–100 milliárd forint körül alakulhatott.

Kapcsolódó: Azbesztválság Szombathelyen: a polgármester a vörösiszap-katasztrófához hasonlította a helyzetet

Több bányát is bezártak, a szennyezett területek mértéke óriási lehet

A károk és a szennyezett területek felderítése jelenleg is zajlik, és továbbra sem ismert pontosan, mekkora lehet a szennyezés valódi kiterjedése. A szakemberek szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az érintett zúzott követ hosszú éveken át használták fel útépítéseknél, parkolóknál és más beruházásoknál az ország különböző pontjain, ezért rendkívül nehéz pontosan feltérképezni, hová kerülhetett az anyag.

A legfrissebb becslések szerint már több mint 300 magyarországi helyszínen merült fel az azbeszttel szennyezett kavics használatának gyanúja, elsősorban Nyugat-Magyarországon.

Közben az osztrák hatóságok már több érintett bányát bezártak. Gajdos László környezetvédelemért felelős miniszter az ATV-nek arról beszélt, hogy négy bányában már leállt a kitermelés, egy további bánya tulajdonosa pedig vállalta, hogy nem szállít több követ Magyarországra. A miniszter szerint a következő nagy feladat az lehet, hogy biztonságosan eltávolítsák vagy kezeljék a már beépített szennyezett útalapokat.

Korábbi azbeszt-katasztrófa: Ausztrália Csernobilja, avagy a város, amelyet letöröltek a térképekről