A kormány nem támogatja, hogy a kínai CATL a már épülő debreceni üzem mellé további gyáregységeket (a nyilvánosságban gyakran „második” és „harmadik” ütemként emlegetett bővítést) húzzon fel – erről Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Debrecinernek adott interjúban.

Az interjúban a politikus az akkugyárakkal szembeni fellépést, Debrecen szerepét és több közlekedési fejlesztési tervet is érintett, de a legerősebb állítás egyértelműen a CATL Debrecen további bővítésének elutasítása volt.

CATL Debrecen bővítés: „nem leszünk partnerek”

Tárkányi a Debrecinernek azt mondta: a Tisza-kormány nem kíván partner lenni abban, hogy a kínai akkumulátorgyártó a meglévő debreceni beruházás mellé újabb ütemeket építsen. A beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy ha rajta (illetve rajtuk) múlt volna, „egyetlen akksigyár, egyetlen szennyező üzem sem jött volna Debrecenbe”.

A nyilatkozat azért különösen fontos, mert a CATL debreceni projektje az elmúlt évek egyik legnagyobb ipari beruházásaként került a figyelem középpontjába, és a városban – illetve országosan – is élénk vitákat váltott ki.

Szigorítások és keményebb szankciók jöhetnek

Az államtitkár az interjúban arról is beszélt, hogy az új kabinet szigorúbb szabályozást ígér az akkumulátoriparban, és ennek részeként a hatóságok a mostaninál súlyosabb szankciókat is alkalmazhatnak a szabályszegő cégekkel szemben.

A Debreciner szerint ebben kulcsszerepe lehet egy új felügyeleti hatóságnak, amely várhatóan szeptemberben kezdi meg a munkát, és ipari létesítményeket fog ellenőrizni.

Tárkányi arról is beszélt, hogy a kormányhivatalok új vezetésének felállása után változhat a hatóságok nyilvánossághoz való viszonya, és a közmeghallgatásokat „demokratikus módon” szerveznék meg.

Ha lemaradtál erről: Hazudott a CATL a szivárgó zöld folyadékról, valójában magzatokra potenciálisan halálos anyag van benne

106-os vasútvonal, Nagyállomás: közlekedési ígéretek Debrecennek

A beszélgetés nem csak a CATL Debrecen ügyéről szólt. Tárkányi szerint cél a korábban bezárt 106-os vasútvonal mielőbbi újranyitása, amihez átfogó rekonstrukcióra van szükség. Úgy véli, mindez néhány hónapon belül megtörténhet, hosszabb távon pedig „álomként” említette, hogy akár Nagyváradig is meghosszabbíthatnák a vonalat.

Ezen felül arról is beszélt, hogy még ebben a ciklusban elkezdik a Nagyállomás felújítását, és a pályaudvart egy új, komplex közlekedési csomóponttá alakítanák át.

Mi a tét a CATL Debrecen körül?

A CATL 2022-ben jelentette be, hogy Debrecenben – a cég közlése szerint – 7,34 milliárd eurós beruházással 100 GWh kapacitású akkumulátorgyárat épít; ez a vállalat második európai üzeme lenne a németországi után.

A projekt ütemezéséről az elmúlt időszakban többféle jelzés érkezett: a Reuters korábban arról írt, hogy a vállalat célja a termelés elindítása 2025 vége és 2026 eleje körül lehetett (ramp-up függvényében).

Ehhez képest most politikai oldalról érkezett egy világos üzenet: a kormány nem támogatja a debreceni beruházás további bővítését az első ütemen túl. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd – engedélyezésekben, kormányzati együttműködésben vagy a szabályozási szigorban –, az a következő hónapokban derülhet ki.

Mi a következő? Az ősi kínai sörfőzők valamit nagyon tudtak: 2300 éves lezárt italt találtak a Nagy Fal közelében