A NASA műholdfelvételein már tökéletesen látszik, hogy mekkora a baj. Vajon fel vagyunk készülve a közelgő időjárási katasztrófára?
Új, látványos műholdfelvételeket tett közzé a NASA, amelyek egy rendkívül erős El Niño kialakulására utalnak. A szakértők szerint a jelenség akár úgynevezett „Szuper El Niño” méretűvé is válhat, ami szélsőséges időjárási eseményeket, élelmiszerhiányt és súlyos humanitárius válságokat idézhet elő világszerte, hívja fel a figyelmet a LADbible.
Az El Niño egy éghajlati folyamat megnevezése, amely akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán egyenlítői térségének középső és keleti részén a tengerfelszín hőmérséklete hosszabb időn keresztül az átlagosnál magasabb marad. Bár a jelenség önmagában nem szokatlan, az idei folyamat intenzitása miatt a kutatók fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.
A műholdak már látják a veszély jeleit
A NASA adatai szerint több hatalmas meleg víztömeg halad kelet felé a Csendes-óceánon. A legfrissebb műholdas mérések alapján Dél-Amerika partjainál már megjelent egy több száz kilométer széles melegvíz-duzzanat, amely az El Niño egyik legfontosabb előjele lehet.
A kutatók szerint a felmelegedő víz kitágul, ezért a tengerszint helyenként emelkedik. A NASA magyarázata szerint: „Az óceán egy adott területének emelkedése a tengervíz hőmérsékletének növekedésére utal.”
A mérésekben kulcsszerepet játszik a Sentinel–6 Michael Freilich műhold, amelyet 2020-ban állítottak pályára. Az európai és amerikai együttműködésben működő rendszer tíznaponta képes feltérképezni a világóceán teljes vízszintjét rendkívüli pontossággal.
Kelvin-hullámok hajthatják a „Szuper El Niñót”
A műhold olyan úgynevezett meleg Kelvin-hullámokat követ nyomon, amelyek gyakran az El Niño kialakulásának előfutárai. A NASA szerint: „Ezek a hullámok általában akkor alakulnak ki, amikor a Csendes-óceán nyugati egyenlítői térségében a szelek rövid időre megváltoznak, és a megszokott keleties áramlás helyett nyugatias irányba fordulnak.”
A folyamat következtében a nyugati trópusokon felhalmozódó meleg víz tovább melegszik, miközben a tengerszint is emelkedik. Ez olyan láncreakciót indíthat el, amely később az egész bolygó időjárására hatással lehet.
Josh Willis, a Sentinel–6 projekt tudósa szerint: „Bár az idei esemény valamivel később indult, mint a 2015-ös és az 1997-es nagy El Niño, már kezd hozzájuk felzárkózni. Meglátjuk, milyen méretűvé válik.”
Korábban emberek tízezrei haltak meg az időjárási jelenség miatt
A történelem legerősebb El Niño eseményének az 1997–98-as periódust tartják. A becslések szerint a jelenség mintegy 23 ezer ember halálával hozható összefüggésbe, a gazdasági károk mértéke pedig ezermilliárd forintokban mérhető.
Az érintett időszakban pusztító árvizek, ciklonok, aszályok és erdőtüzek söpörtek végig számos kontinensen. A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy a 2015 végén Nagy-Britanniát sújtó történelmi áradások hátterében szintén az El Niño hatásai álltak.
Hogyan alakul ki az El Niño?
Az időjárási jelenség megértéséhez az úgynevezett passzátszelek működését kell szemügyre venni. Ezek az egyenlítő környékén állandóan fújó szelek normál esetben keletről nyugat felé mozgatják a felszíni vizeket.
A Nap által felmelegített víz így a Csendes-óceán nyugati részére jut, ahol meleg, csapadékos időjárást idéz elő. Közben keleten a mélyebb rétegekből hideg víz áramlik a felszínre.
El Niño idején azonban ez az egyensúly felborul. A passzátszelek legyengülnek vagy akár meg is fordulhatnak, emiatt a hidegebb keleti óceáni térségek is felmelegszenek. A csapadék- és szélrendszerek átrendeződnek, ami végül a világ számos pontján szélsőséges időjárási helyzeteket eredményezhet.
A kutatók egyelőre nem tudják biztosan megmondani, milyen erősségű lesz az előttünk álló El Niño, de az új NASA-felvételek alapján egyre többen tartanak attól, hogy a következő időszak az elmúlt évtizedek egyik legviharosabb klímaeseményét hozhatja el.
Az elmúlt években egyébként is egyre többet hallunk a szokatlan légköri jelenségekről. Ebben a cikkünkben például azt jártuk körül, hogy Budapest éghajlata az elkövetkező évtizedekben jelentős átalakuláson fog átmenni: a magasabb hőmérséklet, a szárazabb nyarak és az egyre hevesebb szélsőséges időjárási jelenségek válnak majd a megszokottá.
Kiemelt kép: depositphotos.com