A bibliai Teremtés Könyvében is olvashatunk a természeti jelenségről, amelyre tudósok csak most találtak tudományos magyarázatot.

Úgy tűnik, hogy végre sikerült megfejteni azt a több mint másfél millió éves rejtélyt, amely a Biblia egyik legismertebb folyójához, az Eufráteszhez kapcsolódik. A folyót Mózes első könyve az Édenkert négy szent vízfolyásának egyikeként említi, így sok évszázada különleges helyet foglal el a vallási hagyományokban és az emberi történelemben egyaránt.

Bár az Eufrátesz kulcsszerepet játszott az első nagy civilizációk felemelkedésében, a kutatók hosszú időn át nem tudták pontosan megmagyarázni, hogyan alakult ki a csaknem 3000 kilométer hosszú, a Bibliából is ismert folyó. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport olyan eredményeket tett közzé, amelyek alapjaiban írhatják át a térség földtörténetét, derül ki a Daily Star beszámolójából.

Ősi szuperfolyók ütközése hozta létre az Eufráteszt

A szakemberek modern technológiai megoldások egész sorát vetették be: szeizmikus vizsgálatokat, műholdas elemzéseket, geológiai térképezést és a Földközi-tenger mélyéről származó üledékminták tanulmányozását. Az eredmények szerint az Eufrátesz nem egyetlen folyóból fejlődött ki, hanem két hatalmas, ősi vízrendszer összeolvadásából született meg.

A kutatók ezeket Paleo-Karasu és Paleo-Murat néven azonosították. A két gigantikus folyó egykor a mai Törökország és Szíria területén haladt keresztül, ám teljesen különálló rendszert alkottak. A fordulópont körülbelül 1,6 millió évvel ezelőtt következett be, amikor drámai földtani változások új mederbe terelték őket, végül pedig egyesültek. Ekkor alakult ki az a folyó, amelyet ma Eufráteszként ismerünk.

A Földközi-tenger kiszáradása is közrejátszhatott

Az egyik legismertebb geológiai folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Paleo-Murat több mint 16,5 millió évvel ezelőtt jött létre, míg a Paleo-Karasu kora 8,6 és 5,9 millió év között lehet.

A kutatók szerint körülbelül 5,3 millió évvel ezelőtt bolygónk történetének egyik legdrámaibb eseménye következett be. A mai Gibraltár térségében elzáródott az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti kapcsolat, aminek következtében a Földközi-tenger szinte teljesen kiszáradt.

A vízszint több mint másfél kilométerrel csökkent, a folyók pedig egyre mélyebbre vájták medrüket. Ezzel egy időben a tektonikus lemezek mozgása megdöntötte a tájat, hegyi tavak szakadtak át, és pusztító árvizek söpörtek végig a térségen.

Hatalmas áradások nyomaira bukkantak

A kutatócsoport olyan gigantikus üledéklerakódásokat azonosított, amelyek egyértelműen ősi megaárvizekre utalnak. Ezeket Handere- és Nahr Menashe-lerakódásokként ismerik. Hasonló jelenséget fedeztek fel Líbia partjainál is, ahol az úgynevezett Eosahabi-fan nevű hatalmas folyami törmelékkúp maradt fenn.

A tudósok szerint ezek az események kulcsszerepet játszottak abban, hogy a két ősi folyórendszer végül ugyanabba az irányba kezdett áramlani, majd összeütközött.

Egyre többet tudunk a Biblia legendás folyójáról

Az Eufrátesz Nyugat-Ázsia leghosszabb folyója, és a híres Termékeny Félhold szívén halad keresztül. Ezt a régiót gyakran a civilizáció bölcsőjének nevezik, hiszen itt virágzott többek között a sumér és az asszír kultúra is mintegy hatezer évvel ezelőtt.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy az Eufrátesz kialakulása sokkal összetettebb és drámaibb folyamat eredménye volt, mint azt korábban feltételezték. A tudósok úgy vélik, hogy az új bizonyítékok végleg lezárhatják azokat a vitákat, amelyek évtizedek óta foglalkoztatták a geológusokat.

Ha az eredmények helytállóak, akkor egy 1,6 millió éve kezdődött földtani történet végére került pont – és talán egy lépéssel közelebb kerültünk annak megértéséhez is, hogyan formálódott az a legendás folyó, amely a Biblia szerint az Édenkert földjét is átszelte.

Ha érdekel még érdekes bibliai sztori, akkor olvasd el ezt a cikkünket is, amiben arról írtunk, hogy még az Armageddonról szóló szentírási jóslat is igaznak bizonyulhat.

Kiemelt két: worldhistory.org