A brit kormány történelmi jelentőségű döntést jelentett be: a jövőben a 16 év alatti gyermekek nem használhatják a legnépszerűbb közösségimédia-platformokat. Keir Starmer miniszterelnök a mai napon közölte, hogy a tilalom valamennyi 16 év alatti fiatalkorúra vonatkozik majd, és a kormány szerint ez az egyetlen hatékony módja annak, hogy megvédjék a gyerekeket az online tér káros hatásaitól. A jogszabály várhatóan még idén megszületik, a szabályok pedig 2027 tavaszától léphetnek hatályba.
A szülők elsöprő többsége támogatja a közösségi média betiltását
A döntést egy országos konzultáció előzte meg, amelyben több mint 116 ezer ember vett részt. A válaszadó szülők mintegy 90 százaléka támogatta, hogy a közösségi oldalak használatának alsó korhatára 16 év legyen, miközben a résztvevők 85 százaléka úgy vélte, hogy a közösségi média több kockázatot jelent a gyermekek számára, mint amennyi előnyt nyújt, írja az MTI.
A brit szabályozás várhatóan olyan platformokra terjed majd ki, mint a TikTok, az Instagram, a Facebook, az X, a Snapchat vagy a YouTube. Az üzenetküldő alkalmazások – például a WhatsApp vagy a Signal – egyelőre kivételt képeznek.
Hány ország vezette be eddig a tiltást?
A világon jelenleg mindössze egy országban működik teljes körű, országos szintű közösségimédia-tilalom a 16 év alattiak számára: Ausztráliában. Az ország 2025 decemberében léptette hatályba az Online Safety Amendment törvényt, amely megtiltja a 16 év alattiaknak, hogy fiókot hozzanak létre olyan platformokon, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat, az X vagy a YouTube.
Emellett több ország már elfogadott vagy előkészítés alatt álló korlátozásokat vezetett be:
- Franciaországban a parlament megszavazta a 15 év alattiak közösségi média-használatának tilalmát;
- Norvégia 16 éves korhatárt tervez bevezetni;
- Malajzia szintén 16 év alattiakra vonatkozó tiltást készít elő;
- Németországban és Olaszországban jelenleg szülői hozzájárulás szükséges 16 és 14 év alatti fiatalok számára a közösségi média használatához;
- Az Európai Parlament tavaly elfogadott egy állásfoglalást, amely uniós szinten is a 16 éves minimumkorhatár irányába mozdulna el.
Hogyan ellenőrzik majd a techóriásokat?
A legnagyobb kérdés minden országban az, miként lehet megakadályozni, hogy a gyerekek egyszerűen hamis életkort adjanak meg regisztrációkor (ez sajnos jelenleg is elterjedt a tapasztalatok szerint). A brit kormány az Online Safety Act keretében már létező életkor-ellenőrzési rendszereket használná. A platformoknak digitális személyazonosítási megoldásokat, arcfelismerésen alapuló életkorbecslést vagy más hiteles ellenőrzési technológiákat kellene alkalmazniuk.
Ausztráliában a szabályozás nem a gyerekeket, hanem a szolgáltatókat bünteti. Azok a cégek, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a fiatalkorúak kiszűrésére, akár 50 millió ausztrál dolláros bírságot is kaphatnak. Az ellenőrzést az ország eSafety Commissioner nevű hatósága végzi.
Hasonló modell körvonalazódik Nagy-Britanniában is: a hatóságok elsősorban a Meta, a TikTok, a Google és más nagy technológiai vállalatok felelősségét vizsgálnák.
Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?
A közösségi média korlátozásának támogatottsága több országban is rendkívül magas. Ausztráliában a tiltás bevezetése előtt több felmérés is többségi támogatást mutatott a szülők körében. Franciaországban Emmanuel Macron elnök szintén a társadalmi támogatottságra hivatkozva szorgalmazta a 15 éves korhatárt. A legfrissebb brit konzultáció szerint a szülők 90 százaléka támogatja a 16 éves alsó korhatárt, miközben a megkérdezettek túlnyomó többsége veszélyesebbnek tartja a közösségi médiát, mint amennyire hasznosnak.
Ezt olvastad már? Kínoz a hajhullás? Tudósok végre megtalálhatták a megoldást!
Mit gondolnak a magyarok?
Magyarországon az elmúlt években több kutatás is foglalkozott a gyermekek online biztonságával, és ezek általában azt mutatták, hogy a szülők jelentős része támogatná a szigorúbb szabályozást, különösen a 14 év alatti korosztály esetében. Ugyanakkor jelenleg nincs olyan országos reprezentatív kutatás, amely például a brit modellhez hasonló, teljes körű 16 év alatti tiltás támogatottságát vizsgálta volna.
Ez azt jelenti, hogy miközben a magyar társadalomban is erős az igény a gyermekek online védelmére, egyelőre nem ismert, hogy a lakosság többsége támogatná-e az ausztrál vagy a most bejelentett brit mintájú teljes tiltást.
A brit döntés azonban várhatóan új lendületet ad az európai vitának. Ha London sikeresen vezeti be a szabályozást, könnyen elképzelhető, hogy a következő években több európai ország is hasonló korlátozásokat vezet be a fiatalkorúak közösségimédia-használatára, köztük Magyarország is.
Ezt mondja a Magyar-kormány az esetleges közösségi média-tiltásról
A Tisza Párt és Magyar Péter nem a teljes tiltás, hanem a szigorúbb korhatárhoz és szülői engedélyhez kötött szabályozás mellett foglalt állást az online gyermekvédelem kérdésében. A témában a legkonkrétabb állásfoglalást a párt EP-képviselője, Dávid Dóra nyújtotta be az Európai Néppárt (EPP) online gyermekvédelmi javaslatcsomagjába, amelyről a Magyar Tisza hivatalos oldala is beszámolt.
Eszerint egységes európai korhatárt javasolnak. Ez alapján 16 év alatt csak szülői engedéllyel lehetne regisztrálni a közösségi média platformokra, így az algoritmusok helyett a szülők kontrollálhatnák a kiskorúak online terét. Kritizálták a jelenlegi, könnyen kijátszható rendszereket (mint a „kattints ide, ha elmúltál 16 éves” gombok), és megbízható, technológiai alapú életkor-ellenőrzési megoldások bevezetését követelték a szolgáltatóktól. Mindezek mellett hangsúlyozták, hogy a közösségi média szabályozásának elmaradása és az önszabályozás kudarca súlyos negatív hatással van a fiatalkorúak mentális egészségére. Ezért uniós és nemzeti szinten is kötelező érvényű reformokra van szükség a Tisza Párt szerint.
Budapest és Moszkva között alakzatban repülő UFO-k is találhatók a CIA legújabb feloldott dokumentumában
