Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a magyar őstörténet kutatása: a székesfehérvári királyi bazilika csontkamrájában (osszáriumában) végzett archeogenetikai vizsgálatok során a kutatóknak sikerült azonosítaniuk II. (Vak) Béla magyar király földi maradványait. A felfedezés azonban nemcsak egy középkori uralkodó személyének beazonosítása miatt fontos, hanem azért is, mert új részleteket árul el az Árpád-ház eredetéről és első ránézésre meglepőnek ható rokoni kapcsolatairól.
Korábban már négy Árpád-kori személyt azonosítottak, köztük két királyunkat
A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói több mint 400 emberi genomot elemeztek a székesfehérvári osszáriumból. A vizsgálatok során három új férfiági Árpád-házi genetikai vonalat azonosítottak, amelyek közül az egyik kétséget kizáróan II. (Vak) Bélához köthető. Ezzel az ismert Árpád-házi férfiági genetikai minták száma négyről hétre emelkedett.
Korábban három személyt sikerült azonosítani: Szent Lászlót (1077-1095) a Bizáncban nevelkedett és majdnem császárrá koronázott III. Bélát (1172-1196), feleségét, Antiochiai Annát (1154-1184), és Halicsi Endrét, II. András harmadszülött fiát (1210-1234), aki a tatárjárás előtti (egyébként sikertelen) halicsi háborúival írta bele magát a krónikákba.
Az Árpád-korból csak III. Béla és Antiochiai Anna lettek újratemetve eddig: a budavári Nagyboldogasszony-templomban nyugszanak, díszes sírhelyben (közkeletű nevén a Mátyás-templomban). Ráadásul arcuk rekonstruálható koponyájuk alapján, így a modern technika segítségével tudjuk, hogy miképp nézhettek ki. Antiochiai Anna apja egyébként nem más, mint az Orlando Bloom főszereplésével készült Mennyei királyság antihőse, Chatilloni Rajnald.
Mit árul el a DNS az Árpádok eredetéről az új kutatás alapján?
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az Árpád-ház férfiági származásának további megerősítése. Az uralkodódinasztia az úgynevezett R1a-Z93 haplocsoportba tartozott, amely a bronz- és vaskori eurázsiai sztyeppe népeihez köthető. A genetikai párhuzamok a Déli-Urál térségétől egészen a Kaukázusig mutathatók ki, ami összhangban áll az Árpád-ház és a magyarság keleti eredetéről szóló korábbi kutatásokkal.
A tudósok emellett arra is bizonyítékot találtak, hogy az Árpád-ház későbbi tagjai dinasztikus házasságokon keresztül északi, viking kori genetikai kapcsolatokkal is rendelkeztek. Ezek a szálak feltehetően a Kijevi Rusz fejedelmi családjaival kötött házasságokon keresztül kerültek be a magyar királyi család vérvonalába. A kutatás szerint II. Béla, III. Béla és más azonosított, Árpád-kori személyek genetikai állományában is kimutathatók ezek az északi kapcsolatok.
A genetikai adatok egyúttal azt is mutatják, hogy az Árpád-ház az évszázadok során fokozatosan integrálódott Európa uralkodó elitjébe. Míg a korai uralkodók erősebb keleti genetikai örökséget hordoztak, a későbbi generációkban egyre hangsúlyosabbá váltak az európai dinasztiákkal kialakított rokoni kapcsolatok.
Ki volt II. (Vak) Béla?
II. Béla 1131 és 1141 között uralkodott Magyarországon. Élete már gyermekkorában tragikus fordulatot vett: apja, Álmos herceg hosszú ideig lázadt bátyjával, Könyves Kálmán királlyal szemben. Kálmán hosszú ideig nem lépett fel keményen testvérével szemben, ám sokadik lázadása után megelégelte a bizonytalanságot és lecsapott. Megvakíttatta Álmost és a még gyermek, akkor talán még csak hét év körüli Béla herceget is, hogy kizárja őket az öröklésből és alkalmatlanná tegye őket az uralkodásra.
A történelem azonban váratlan fordulatot hozott. Kálmán fia, II. István utód nélkül halt meg, így a korábban félreállított Béla került a trónra. Vak királyként uralkodott, ám nem emiatt vette át a gyakorlati kormányzást a források szerint felesége, Ilona királyné, hanem a király kicsapongó életmódja miatt.
Ezt miért nem tanítják? Orosz államalakulat hős magyar királya küzdött Béla mellett Muhinál: Kálmán kalandos élete
Új fejezet nyílhat a királyok azonosításában
A kutatók szerint a mostani eredmények messze túlmutatnak II. Béla azonosításán. A genetikai módszerek segítségével a jövőben további Árpád-házi uralkodók és főrangú személyek maradványai is azonosíthatók lehetnek az osszáriumban. A kutatás hosszabb távon akár azt is lehetővé teheti, hogy a beazonosított királyok méltó módon, a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen nyerjenek végső nyughelyet.
Miért vannak összevissza a csontok Székesfehérváron?
Röviden azért, mert a székesfehérvári királyi bazilikát, a magyar királyok évszázados temetkezési helyét, többször kifosztották, feldúlták, lerombolták, majd a későbbi ásatások (19. század, 20. század eleje) során előkerült maradványok egy része is összekeveredett vagy elveszett a szakszerűtlen kezelés miatt. Emiatt ma egy hatalmas csonttárban (osszáriumban) több száz ember maradványai találhatók egymással összekeveredve. A genetikai kutatások (és a mesterséges intelligencia) viszont segíthetnek majd a tisztánlátásban talán.
Ezt olvastad már? A középkor 10 legfurcsább szabálya és szokása, amit ma már elképzelni sem tudnánk
