Szerdán hivatalosan is megnyílt a Taskent Nemzetközi Befektetési Fórum, amelyet 2026-ban már ötödik alkalommal rendeznek meg Üzbegisztán fővárosában. A fórumot Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök nyitotta meg, beszédében pedig azt hangsúlyozta: Üzbegisztán továbbra is nyitott a külföldi befektetők előtt, és hosszú távú, kiszámítható partnerségeket kíván építeni.

A helyszínről jelentkezik: Kató Alpár

Több ezer külföldi vendég érkezett Taskentbe

A Taskent Nemzetközi Befektetési Fórum idei mottója a befektetési ellenállóképességre, az új határokra és az új partnerségekre épül. Mirziyoyev szerint a rendezvényen csaknem négyezer külföldi vendég vesz részt több mint száz országból, ami az üzbég vezetés szerint azt jelzi, hogy tovább erősödik a nemzetközi bizalom az ország reformjai iránt.

A megnyitón több magas rangú állami és kormányzati vezető is jelen volt. A beszédben az üzbég elnök külön köszöntötte Albánia elnökét, valamint Oroszország, Belarusz, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán kormányfőit. A fórumon jelentős nemzetközi pénzügyi intézmények is képviseltetik magukat, köztük az EBRD, az Új Fejlesztési Bank, a Világbank, az IFC, az Ázsiai Fejlesztési Bank, az AIIB és az Európai Beruházási Bank.

Mirziyoyev azt mondta, Üzbegisztán az elmúlt években több mint 150 milliárd dollár külföldi befektetést vonzott, ebből 123 milliárd dollárt az utóbbi öt évben. Az elnök szerint tavaly 7,7 százalékos volt a GDP-növekedés, 43 milliárd dollár külföldi befektetés érkezett a gazdaságba, a nemzetközi tartalékok pedig meghaladták a 70 milliárd dollárt.

Új pénzügyi központot hoznának létre

A megnyitóbeszéd egyik legfontosabb bejelentése a taskenti nemzetközi pénzügyi központ létrehozása volt. Az üzbég elnök szerint a központ különleges jogi rezsim szerint működne, az angolszász common law elveire építve. A rendszer célja, hogy erősebb jogi garanciákat, kiszámíthatóbb szabályozást és vonzóbb feltételeket adjon a befektetőknek.

A tervek szerint a központ résztvevői számára több adónem esetében nulla százalékos kulcsot vezetnének be. Ez érintené a társasági adót, az áfát, az ingatlanadót és a vámokat is. Emellett garantálnák a tőke szabad mozgását, valamint azt, hogy a tranzakciókat bármilyen devizában lehessen lebonyolítani.

Mirziyoyev független pénzügyi szabályozó és nemzetközi kereskedelmi bíróság létrehozását is bejelentette. Utóbbit külföldi bírákkal és nemzetközi szakértőkkel töltenék fel. A kedvezményeket az első időszakban ötven évre rögzítenék, ami az üzbég vezetés szerint hosszú távú biztonságot adhat a befektetőknek.

Tőkepiac, privatizáció és új befektetési eszközök

A Taskent Nemzetközi Befektetési Fórum megnyitóján a tőkepiac fejlesztése is kiemelt téma volt. Mirziyoyev szerint Üzbegisztán eddig több mint 16 milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényeket a nemzetközi piacokon, és már megjelentek a nemzeti valutában denominált vállalati eurókötvények is.

Az üzbég vezetés új törvényeket készít elő a tőkepiacról és az alternatív befektetési alapokról. A tervek között szerepel nemzetközi elszámolóházak működésének megkönnyítése, valamint szuverén iszlám kötvények, vagyis sukuk kibocsátása is. Az elnök szerint ezek az eszközök a jövőben legalább 10 milliárd dollár további tőkét vonhatnak be az üzbég vállalatokba.

A privatizációs program is folytatódik: idén 6 milliárd dollár értékű eszközt bocsátanának árverésre, köztük ingatlanokat, állami vállalati részesedéseket és földterületeket. A kormány ezzel egyértelműen a hazai és külföldi befektetők aktivitásának növelésére számít.

Zöldenergia és mesterséges intelligencia

Mirziyoyev beszédében külön kitért a zöldenergia és a mesterséges intelligencia szerepére. Üzbegisztán célja, hogy a következő években 54 százalékra növelje a zöldenergia arányát az áramtermelésben. A nap- és szélerőművek mellett energiatárolási rendszerekre, hálózatfejlesztésre és zöldenergiával működő adatközpontokra is várják a befektetőket.

Az elnök szerint külföldi szakértők úgy számolnak, hogy a mesterséges intelligencia területén a következő öt évben legalább 10 milliárd dollár hozzáadott érték jöhet létre Üzbegisztánban. Karakalpaksztánban külön övezetet alakítanak ki AI-projektek és adatközpontok számára, ahol a befektetők 2040-ig adó- és vámmentességet, államilag finanszírozott infrastruktúrát és kedvezményes áramtarifát kaphatnak.

Közlekedési folyosók és regionális fejlesztés

A beszédben nagy hangsúlyt kapott a közlekedési és logisztikai kapcsolatok fejlesztése is. Üzbegisztán a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasút, a Transzafgán Folyosó és a Kaszpi-tengeren át vezető Középső Folyosó révén erősebben kapcsolódna be az Ázsiát és Európát összekötő kereskedelmi útvonalakba.

A regionális fejlesztések között a városépítés, a turizmus és az agráripar is szerepel. Üzbegisztán népessége közelít a 40 millióhoz, a kormány pedig 2040-re 51 százalékról 65 százalékra emelné az urbanizációs szintet. Taskent mellett Új Taskent néven modern városrész épülne, miközben Andizsán, Namangan és Szamarkand fejlesztését is kiemelt célként kezelik.

Az üzbég vezetés a turizmusban is jelentős növekedéssel számol. Mirziyoyev szerint az elmúlt öt hónapban 27 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma, elérve az 5,5 milliót. Hosszabb távon az ország évente 15–20 millió külföldi látogatót is fogadna, nemcsak Szamarkandban, Buharában és Hívában, hanem más régiókban is.

Ha lemaradtál erről: Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán a „Zöld folyosó” projekt keretében „zöld” energiát fog exportálni Európába

Magyar–üzbég kapcsolatok: fontos európai szál a fórum végén

A Taskent Nemzetközi Befektetési Fórum magyar szempontból sem mellékes esemény. Magyarország és Üzbegisztán kapcsolatai az elmúlt években látványosan élénkültek: 2025 májusában Shavkat Mirziyoyev és Orbán Viktor Budapesten közös nyilatkozatot írt alá a kibővített stratégiai partnerség létrehozásáról. A dokumentumok között szerepelt együttműködés a klímapolitika, a tudomány és innováció, a katasztrófavédelem, valamint a békés célú atomenergia területén is.

A gazdasági együttműködésben is konkrét célokat jelöltek ki. A felek a kétoldalú kereskedelmi forgalom 500 millió euróra emeléséről tárgyaltak, miközben a közös beruházási projektek portfóliója 500 millió dollár körül állt, és további 1,5 milliárd euró értékű új projekt előkészítéséről is szó volt. Az üzbég elnöki hivatal külön kiemelte az OTP Bank üzbég pénzügyi piaci jelenlétét, valamint az együttműködési lehetőségeket a logisztika, a gyógyszeripar, a textilipar, az építőanyag-gyártás, a digitalizáció és más iparágak területén.

Magyarország számára Üzbegisztán egyre fontosabb közép-ázsiai partner, Taskent pedig Budapestben európai kapcsolódási pontot, technológiai és pénzügyi partnert láthat. Ezért a fórumon elhangzott üzbég prioritások — a pénzügyi szolgáltatásoktól a zöldenergián és a mesterséges intelligencián át a közlekedésig, az agráriparig és a városfejlesztésig — több ponton találkoznak a magyar–üzbég együttműködés már kijelölt irányaival.

További részletek a hivatalos oldalon itt.

Ez legyen a következő cikk, amit elolvasol: Üzbegisztán és Csehország a kölcsönösen előnyös párbeszéden alapuló, sokrétű együttműködést épít ki