Több száz bálna holtteste is rejtőzhet az Indiai-óceán mélyén talált óriási, 1200 kilométer hosszú hullámsírban.

A szakemberek minden idők egyik legnagyobb felfedezéseként beszélnek arról, amit az Indiai-óceánban találtak. A hatalmas „nekropolisz” a Diamantina-törészóna területén található, akár 7000 méteres mélységben, ahol a tengerfenék meredek árkok és hegyvonulatok labirintusából áll.

A kutatók szerint ez a titokzatos hely a világ egyik legnagyobb ismert bálnatemetője, és olyan fosszíliákat tartalmaz, amelyek több mint 5 millió évesek. A szenzációs felfedezést kínai, olasz és új-zélandi tudósok közös expedíciójának köszönhetjük, derül ki a Daily Star beszámolójából.

Több száz bálna maradványát találták meg

Az egyik legismertebb tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatók a 4616 és 7001 méter közötti mélységben fekvő Diamantina-törészónában találták a lelőhelyet, amely mintegy 1200 kilométeren keresztül húzódik az Indiai-óceán délkeleti részének tengerfenekén.

A szakemberek beszámolójából kiderül az is, hogy az expedíció során összesen 32 merülést hajtottak végre, amelynek köszönhetően valóságos őslénytani kincsesbányára bukkantak. A maradványok között egy kihalt cetfaj csontváza is előkerült.

5,3 millió éves koponya és egy új faj nyomai

Az egyik legjelentősebb előkerült lelet egy 5,3 millió éves csőrös bálna, a Pterocetus benguelae fosszilizálódott koponyája. De a legnagyobb modern kori leletként egy öt méter hosszú antarktiszi törpebálna tetemét azonosították.

És egy teljesen új fajjal is megismerkedhetett a tudomány, amely a lelőhely tiszteletére a Pterocetus diamantinae nevet kapta. A szakértők szerint ez a felfedezés új fejezetet nyithat a cetfélék evolúciójának kutatásában.

Ismeretlen élőlények népesíthetik be a mélységet

A tetemek körül meglepően gazdag ökoszisztéma alakult ki. Medúzák, férgek, rákfélék és számos más szervezet él a lassan lebomló maradványokból. A kutatók úgy vélik, több itt élő faj akár teljesen ismeretlen is lehet a tudomány számára.

A tanulmány szerint a Diamantina-zónában, 6700 méternél nagyobb mélységben található bálnatetem-közösségek felfedezésével az óceán egyik legmélyebben található ökoszisztémáját ismerhettük meg. A „temető” ugyanis több mint 2500 méterrel kiterjeszti ezen élőhelyek ismert mélységi határát.

A szakemberek hozzátették: „A szélsőséges mélység által okozott elszigeteltség láthatóan elősegítette egy sajátos, specializálódott bálnatetem-közösség kialakulását, amelyet olyan fajok uralnak, amelyek akár teljesen újak is lehetnek a tudomány számára.”

Több tízmillió éves sikertörténet

A cetek története mintegy 50-53 millió évvel ezelőtt kezdődött az eocén korban. Őseik még négylábú, szőrös szárazföldi emlősök voltak, amelyek fokozatosan alkalmazkodtak a vízi élethez. A tudósok szerint ezek az állatok a farkasméretű Pakicetushoz hasonlíthattak.

Családfájuk több tízmillió évre nyúlik vissza, és egyes bálnák ma is elképesztően hosszú életet élnek. A kék bálnák általában 80-90 évig húzzák, de a sarkvidéki grönlandi bálnák a Föld leghosszabb életű emlősei közé tartoznak: egyes példányok életkora a becslések szerint meghaladhatja a 200 évet is.

Nemrégiben egyébként a Galapagos-szigetek közelében is felfedeztek egy ismeretlen fajt a tenger mélyén. Erről ebben a cikkünkben írtunk.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons