Ismét veszélyes szakaszba lépett az orosz-ukrán háború, mivel Ukrajna egyre több sikert arat az orosz hátországban. Miközben sorok kígyóznak több orosz nagyvárosban, hogy valahogy üzemanyaghoz jussanak, Putyin héjái követelik, hogy az egyre sikeresebb ukrán dróncsapások közepette atomfegyverrel törjék meg az ukrán ellenállást, mert ez láthatóan nem megy hagyományos módon. A hírek szerint Putyin egyelőre nem támogatja az ilyen radikális eszkalációt, de úgy tűnik, azt a megközelítést kezdi elfogadni, hogy koncentrált támadásokat indítsanak ukrán nagyvárosok ellen.
Erről írtunk a cikkben:
Keményebb fellépést követelnek Putyintól saját keményvonalasai
Az ukrán drónok hónapok óta egyre mélyebben csapnak le Oroszország területén, és a támadások immár nemcsak a frontvonal közelében fekvő régiókat, hanem Moszkvát, Szentpétervárt, a Krímet és az ország stratégiai energetikai létesítményeit is elérik. A Reuters szerint ez akkora feszültséget okozott az orosz politikai elit keményvonalas köreiben, hogy egyes befolyásos háborúpárti szereplők már taktikai atomfegyver ukrán városok elleni bevetését is nyíltan felvetik.
Egyikük, Konsztantyin Malofejev nagyvállalkozó szerint Ukrajna mindent bevet a háborúban, akkor miért ne tenne így Oroszország is a győzelem érdekében. A Reuters által nemzeti vállalkozónak hívott Malofejev szerint be kellene vetni „az elődeink által kifejlesztett és elraktározott” nukleáris fegyvereket.
Malofejev nincs egyedül a véleményével. A lap szerint Putyin héjái – nacionalista bloggerek, katonai kommentátorok és a Kremlhez közel álló keményvonalas elemzők – úgy vélik, Vlagyimir Putyin túl óvatosan vezeti a háborút. Többen azt követelik, hogy Oroszország szakítsa meg az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai kapcsolatokat, rendeljen el teljes mozgósítást, bombázza még intenzívebben az ukrán városokat, sőt vessen be taktikai nukleáris fegyvereket. A Kreml ugyanakkor egyelőre nem tette magáévá ezeket a javaslatokat.
Lángolnak a finomítók, állnak a sorok, nehezül az élet Oroszországban
A keményvonalasok elégedetlenségének egyik oka, hogy Ukrajna látványosan növelte sikeres és nagy hatótávolságú dróncsapások számát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 25-én kijelentette: utasította a hírszerzést és a hadsereget, hogy megelőző csapásokat mérjenek minden olyan orosz létesítményre, amelyet Moszkva a háború folytatására használ. A Reuters néhány órája írt például egy sikeres támadásról a Volgográd régióban egy hadiüzem ellen.
Az ukrán titkosszolgálat pedig megerősítette, hogy e hónap során már másodjára találják el a Vtorovo olajszivattyú-állomást a Vlagyimir régióban. Az állomás kulcsfontosságú nemcsak a belső fogyasztásra szánt üzemanyag továbbítása, hanem az exportra szánt üzemanyag eljuttatása szempontjából is.
Az ukrán elnök szerint a cél az, hogy katonai és gazdasági nyomás alá helyezzék Oroszországot, és ezzel tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a Kremlt.
Moszkva elleni sikeres támadások
Az ukrán támadások egyik legjelentősebb célpontja a Moszkvai Olajfinomító volt, amely a fővárosi régió üzemanyag-ellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja. A Reuters értesülése szerint az üzemet júniusban két alkalommal is dróncsapás érte, a károk pedig olyan súlyosak, hogy a finomító várhatóan legalább hat hónapig nem tudja újraindítani a termelést.
Ennek következményei már a fronttól sok ezek kilométerre lakó orosz polgárok számára is érezhetők. A Critical Threats szerint több régióban hosszú sorok alakultak ki a benzinkutaknál, emelkedtek az üzemanyagárak, miközben a hatóságok egy dízelexport-tilalom lehetőségét is vizsgálják, sőt felmerült az üzemanyag importja is. Ráadásul a kerozinnal is gond van. Nem véletlen, hogy a lap szerint az oroszok Kazahsztánnal tárgyalnak 50.000 tonna AI-92 üzemanyag megvásárlásáról.
A legsúlyosabb helyzet a megszállt Krímben alakult ki, ahol egyes településeken felfüggesztették a lakossági benzinértékesítést, miután az ukrán dróntámadások egyszerre sújtották az energetikai infrastruktúrát és az ellátási láncokat.
Az ukrán hadvezetés az elmúlt hetekben nemcsak Moszkva környékét támadta. Zelenszkij korábban megerősítette, hogy Ukrajna tovább folytatja a nagy hatótávolságú drón- és rakétacsapásokat az orosz energiaipari és katonai célpontok ellen. Az elmúlt napokban olajfinomítókat és üzemanyagraktárakat értek találatok többek között Ufában, Krasznodar térségében, valamint a megszállt Krímben is.
Pofonokat adnak és kapnak
A támadások intenzitását jól mutatja, hogy Oroszország védelmi minisztériuma csütörtökön azt állította: egyetlen éjszaka alatt 660 ukrán drónt semmisítettek meg. A számot független források nem tudták megerősíteni, ugyanakkor több nyugati elemző szerint valóban minden korábbinál nagyobb ukrán drónhadjárat zajlik Oroszország mélyén.
Ugyanakkor az oroszok nem maradnak adósak a válasszal sem. A Reuters szerint az ukrán Naftogaz bázisai is kaptak orosz drónokat a harkivi régióban, emellett az ukrán városok ellen is folynak a rakétázások, dróntámadások.
Mi újság a fronton?
A mintegy 1200 kilométer hosszú frontvonalon továbbra is Oroszország van támadó pozícióban. Az amerikai Institute for the Study of War legfrissebb értékelése szerint az orosz hadsereg az elmúlt napokban kisebb előrenyomulást ért el a Donyecki területen, elsősorban Pokrovszk és Kosztyantinyivka térségében. A nyugati elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények továbbra sem jelentenek stratégiai áttörést, miközben az orosz hadsereg jelentős emberveszteségeket szenved. Pedig Kosztyantinyivkáról maga Putyin is beszélt a legutóbbi tisztavatáson jelezve, hogy hamarosan beveszik, ami fontos lépés a katonai cél, a donyecki medence megszerzése érdekében.
Egyébként Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Oroszország továbbra is nyitott a béketárgyalásokra, de csak olyan békemegállapodást fogad el, amely figyelembe veszi az általa „új területi realitásoknak” nevezett helyzetet, azaz területeket venne el Ukrajnától.
Putyin orosz elnök korábban arról beszélt, hogy Kijevben náci rezsim van hatalmon, Ukrajna helyzete a fronton pedig szerinte rohamosan romlik. Ezért folyamodott ahhoz a taktikához, hogy orosz polgári célpontokra és az infrastruktúrára mér csapást.
Ezt olvastad már? Egy balti ország vagy Lengyelország lehet a következő? Orosz katonai provokációra figyelmeztet a NATO két tagállama
Kiakadtak az orosz héják az Egyesült Államokra
A Putyin-közeli keményvonalasok szerint Trump amerikai elnök elveszítette a háborút Irán ellen, ezért adott zöld utat az orosz katonai és energetikai infrastruktúra elleni ukrán dróntámadásokra. Ez azonban szerintük elfogadhatatlan, ezért is kellene megszakítani a tárgyalásokat Washingtonnal és lezárni az ukrajnai háborút kemény kézzel.
Washington továbbra is kapcsolatban áll mind Kijevvel, mind Moszkvával, de az amerikai diplomácia szerint jelentős a távolság a két fél álláspontja között.
Zelenszkij többször is utalt rá, hogy Putyin Lukasenka fehérorosz elnököt győzködi, hogy lépjen be a háborúba, akivel szemben az amerikai diplomácia tehetetlen, mert túlságosan kötődik országa Oroszországhoz. Válaszul a fehérorosz elnök jelezte, nem kíván ukrán katonák ellen harcolni.
