Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke élesen bírálta az örmény hatóságokat, miután Jereván kezdeményezte Gagik Carukjan ellenzéki politikus parlamenti mentességének megvonását. A volt orosz elnök szerint az örmény vezetés „új elnyomási hullámot” indított a számára kellemetlen ellenzéki szereplők ellen.
Medvegyev szerint az ellenzéket nyomás alá helyezték
Az Anadolu hírügynökség beszámolója szerint Medvegyev vasárnap az Egységes Oroszország párt sajtószolgálata által közzétett nyilatkozatban reagált az ügyre. A politikus azt állította, hogy az örmény hatóságok célba vették azokat az ellenzéki képviselőket, akik kényelmetlenek a kormányzó elit számára.
Az ügy középpontjában Gagik Carukjan, a Virágzó Örményország párt vezetője áll. Az örmény hatóságok a közelmúltban kérték parlamenti mentességének megvonását. A politikus ellen a június 7-i parlamenti választás után adóelkerülés gyanúja miatt indult eljárás, és utazási tilalmat is elrendeltek vele szemben. Carukjan pártja a hivatalos eredmények alapján éppen a bejutási küszöb alatt maradt.
Nyugati beavatkozást emlegetett Moszkva
Medvegyev nemcsak az örmény hatóságokat támadta, hanem a Nyugat szerepét is bírálta. Azt állította, hogy a nyugati országok hallgatnak az ellenzékre nehezedő nyomásról, miközben szerinte példátlan mértékben avatkoztak be Örményország választási kampányába.
A volt orosz elnök azt is felvetette, hogy az Európai Unió diplomáciai missziójának vezetője a választás napján jelen volt a Központi Választási Bizottságnál. Medvegyev ezt úgy értelmezte, hogy a Nyugat közvetlenül próbálta befolyásolni az örmény politikai folyamatokat.
A Reuters korábbi beszámolója szerint a június 7-i választást Nikol Pasinján miniszterelnök Civil Contract pártja nyerte meg 49,8 százalékkal. A nemzetközi megfigyelők ugyanakkor orosz nyomásgyakorlásról beszéltek, miközben Moszkva és az örmény ellenzék nyugati beavatkozással és választási szabálytalanságokkal vádolta a másik oldalt.
Örményország útkeresése a háttérben
A vita jóval túlmutat Carukjan személyén. Örményország az utóbbi években egyre látványosabban próbálja lazítani korábbi erős függését Oroszországtól, miközben közelebb kerülne az Európai Unióhoz és a nyugati partnerekhez. Ez különösen érzékeny kérdés Moszkva számára, amely a Dél-Kaukázust hagyományosan saját befolyási övezetének tekinti.
Pasinján kormánya a választási győzelem után azzal érvelt, hogy az ország a béke, a regionális együttműködés és a Nyugat felé nyitás mellett döntött. A politikai helyzetet azonban tovább bonyolítja az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodás kérdése, valamint az, hogy az örmény ellenzék több szereplője vitatja a választás tisztaságát.
Moszkva figyelmeztetést küldött
Medvegyev szerint a Nyugat valójában nem Örményország érdekeit nézi, hanem az országot Oroszország elleni eszközként kezeli. Azt állította, hogy az EU-t nem érdekli, milyen következményekkel járhat az orosz–örmény kapcsolatok megszakítása az egyszerű örmény állampolgárokra nézve.
A volt orosz elnök azt is üzente, hogy Moszkva nem a jereváni vezetés nyilatkozatai, hanem a tettei alapján fogja megítélni Örményország valódi szándékait.
Miért fontos ez?
Az ügy azért jelentős, mert újabb jele az orosz–örmény kapcsolatok látványos romlásának. Moszkva egyre élesebben bírálja Pasinján nyugati nyitását, miközben Jereván a 2023-as hegyi-karabahi vereség után új biztonsági és diplomáciai mozgásteret keres.
A Carukjan körüli eljárás belpolitikai ügynek tűnhet, de a tágabb képben a dél-kaukázusi befolyási harc része lett. Medvegyev megszólalása azt mutatja, hogy Oroszország nem engedi el könnyen Örményországot, Jereván viszont egyre inkább saját külpolitikai irányt próbál kijelölni.
40 millió dollár gazdasági támogatási csomag első részlete érkezik az EU-tól
Az EU 34 millió eurót (közel 40 millió dollárt) folyósított azonnali pénzügyi támogatásként Örményországnak, hogy segítse az országot a „magánszektorra nehezedő orosz kereskedelmi korlátozások” hatásainak enyhítésében.
A kifizetés, amelyet az Európai Bizottság pénteken erősített meg, az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által bejelentett szélesebb körű támogatási csomag első részletét képezi. A csomag kereskedelemkönnyítő intézkedéseket és egyéb kezdeményezéseket is tartalmaz, amelyek célja Örményország gazdasági ellenálló képességének megerősítése.
A forrásokat mindössze két héttel azután folyósították, hogy von der Leyen és Örményország miniszterelnöke, Nikol Pashinyan telefonon beszélt egymással; Brüsszel a lépést a korábban bejelentett kötelezettségvállalások gyors teljesítésének részeként jellemezte.
A Bizottság szerint a szélesebb körű támogatási program a múlt hónapban tartott EU–Örményország csúcstalálkozón elért megállapodásokra épül. Célja a gazdasági együttműködés elmélyítése, az örmény termelők piacra jutásának bővítése, valamint célzott segítségnyújtás a kereskedelmi zavarok által érintett ágazatoknak, ideértve az agrár-élelmiszeripari termékeket, a virágtermesztést és más exportorientált iparágakat.
A további intézkedések között szerepelnek kereskedelmi kezdeményezések, üzleti partnerkereső rendezvények és célzott piacra jutási programok. Az EU közlése szerint a gazdasági ellenálló képességgel foglalkozó közös EU–örmény munkacsoport továbbra is rendszeresen ülésezik a végrehajtás felügyelete érdekében.
Ha lemaradtál erről: Atomfegyvert is bevetnének Ukrajna ellen Putyin héjái – sokan úgy érezhetik, vesztésre áll Oroszország
” „Az EU határozottan kiáll Örményország mellett – egy szuverén, demokratikus és független ország mellett. A mai támogatás segít a közvetlen gazdasági kihívások kezelésében, miközben új lehetőségeket nyit meg az örmény vállalkozások számára a regionális és európai piacokkal való kereskedelemre. Ez az európai szolidaritás a gyakorlatban” – nyilatkozta Marta Kos, az EU bővítési biztosa.
Kos július 5-én Örményországba utazik, hogy előmozdítsa a csomag végrehajtását, és megvitassa a Brüsszel és Jereván közötti együttműködés megerősítését célzó további lépéseket – közölte a Bizottság.
Örményország egyre szorosabbá teszi kapcsolatait az EU-val, amit Moszkva az orosz vezetésű struktúráktól – például az Eurázsiai Gazdasági Uniótól (EAEU) – való eltávolodásként értelmez. Oroszország állítólag azzal reagált, hogy exportkorlátozásokat vezetett be Örményország ellen, amelyek különösen a mezőgazdaságot, az élelmiszeripari termékeket, a virágokat és az italokat érintik. Az EU tisztviselői ezeket az intézkedéseket kifejezetten „gazdasági kényszernek” nevezték.
Oroszország továbbra is Örményország egyik legfontosabb biztonsági partnere, valamint az ország egyik fő gazdasági és energiaellátója.
Mi a következő? Egy balti ország vagy Lengyelország lehet a következő? Orosz katonai provokációra figyelmeztet a NATO két tagállama