A Yellowstone Nemzeti Park alatt húzódó szupervulkán évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt egyaránt. Bár időről időre felröppennek kattintásvadász hírek egy közelgő kataklizmáról, a legújabb tudományos eredmények sokkal pontosabb képet adnak arról, mi zajlik a felszín alatt.
Hatalmas magmatömeg rejtőzik a Yellowstone alatt
Az Amerikai Egyesült Államok Földtani Intézetének (United States Geological Survey, USGS) kutatói 2025-ben a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban a kőzetek elektromos vezetőképességét vizsgálták, hogy háromdimenziós képet alkossanak a Yellowstone alatti magmarendszerről. A módszer azért hatékony, mert az olvadt kőzet akár ezerszer jobb vezető lehet, mint a szilárdak.
Az eredmények szerint valóban óriási mennyiségű magma található a mélyben, ám ez nem egyetlen gigantikus magmakamrában helyezkedik el. Ehelyett kisebb-nagyobb, részben olvadt kőzettömegekben oszlik el, amelyeknek mindössze 2–30 százalékát alkotják az olvadt anyagok. A kutatók szerint ez kedvező hír, mert egy esetleges kitöréshez ezeknek az elkülönült magmatesteknek előbb össze kellene kapcsolódniuk.
A kaldera északkeleti része lehet a legaktívabb terület
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magma nem egyenletesen oszlik el Yellowstone alatt. A legnagyobb koncentráció a kaldera északkeleti részén található. A becslések szerint itt 400–500 köbkilométernyi, szilícium-dioxidban gazdag riolitos magma halmozódott fel. Ez nagyobb mennyiség, mint amennyi körülbelül 1,3 millió évvel ezelőtt a Mesa Falls kitörés során a felszínre került.
A mélyből folyamatosan emelkedő bazaltos magma további hőt szállít ebbe a régióba, fenntartva a riolitos magma magas hőmérsékletét, és hosszabb időskálán növelve az olvadt anyag mennyiségét. A kutatók ezért úgy vélik, hogy ha Yellowstone-ban ismét jelentősebb vulkáni aktivitás kezdődne, annak központja nagy valószínűséggel ezen a területen lenne. Az azonban továbbra is megválaszolatlan kérdés, hogy mindez mikor következhet be.
Tévhit, hogy a szuperkitörés már „esedékes”
A Yellowstone-ról szóló hírekben gyakran felmerül, hogy a következő szuperkitörés „késésben van”, a geológusok azonban ezt határozottan cáfolják. Az elmúlt 2,1 millió évben három rendkívül nagy vulkáni esemény történt a térségben: a Huckleberry Ridge-kitörés több mint kétmillió évvel ezelőtt, a Mesa Falls esemény mintegy 1,3 millió éve, valamint a Lava Creek-kitörés körülbelül 630 ezer évvel ezelőtt.
Bár a három esemény átlagos időköze nagyjából 735 ezer év, a szakértők szerint ilyen kevés adat alapján nem lehet megbízható előrejelzéseket készíteni. Ráadásul a Mesa Falls kitörése nem érte el a szuperkitörésekhez szükséges, legalább ezer köbkilométeres anyagkibocsátási küszöböt. Ez azt jelenti, hogy a két valódi szuperkitörés között inkább másfél millió év telt el, így nincs tudományos alapja annak az állításnak, hogy a szupervulkán közvetlen veszélyt jelentene.
Hogyan zajlana egy újabb kitörés?
A múltbeli események alapján a kutatók viszonylag pontosan tudják vázolni, hogyan is nézne ki egy jövőbeli Yellowstone-i szuperkitörés. Az ilyen események során a hatalmas mennyiségű magma robbanásszerűen aprózódik szét, és óriási hamufelhők keletkeznek. A kitörést követően a kiürülő magmatároló fölötti földkéreg beszakad, létrehozva egy hatalmas kalderát. A jelenlegi, mintegy 60 kilométer széles Yellowstone-kaldera is így alakult ki a Lava Creek-kitörés idején.
A kutatók ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy Yellowstone történetében számos kisebb vulkáni esemény zajlott le a legnagyobb kitörések között, és ezek közül több egyáltalán nem volt robbanásos jellegű. A legutóbbi vulkáni aktivitás körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt történt, amikor viszonylag nyugodt lávakiömlés zajlott a térségben.
Kevés figyelmeztető jel is elegendő lehet
A tudósok egyik legnagyobb kihívása annak megértése, hogy milyen előjelei lennének egy újabb szuperkitörésnek. Yellowstone területén ma is gyakoriak a földrengésrajok, a forró források, az iszapfortyogók és a talaj lassú emelkedése-süllyedése. A szakemberek feltételezik, hogy egy nagyobb kitörést hosszabb ideig tartó fokozódó aktivitás előzhetne meg.
Más szupervulkánok, például az indonéziai Toba vizsgálata azonban arra utal, hogy akár meglepően kevés figyelmeztető jel is előfordulhat, mielőtt egy hatalmas vulkáni esemény bekövetkezik. A Lava Creek-kitörés esetében például a geológiai bizonyítékok szerint két kisebb robbanásos esemény előzte meg a fő kitörést, akár évekkel vagy évtizedekkel korábban.
Ez is érdekelhet: A 2011-es katasztrofális földrengés szó szerint arrébb tette Japánt, ráadásul kétszer
Egy új elmélet szerint azonban valami más táplálja a Yellowstone-t
Egy másik, a Science folyóiratban publikált kutatás alapjaiban kérdőjelezi meg a Yellowstone működéséről alkotott hagyományos elképzeléseket. A Kínai Tudományos Akadémia Geológiai és Geofizikai Intézetének kutatói szerint a Yellowstone alatti magma nem egy mélyből, a Föld mag-köpeny határáról felemelkedő köpenyoszlopból származik.
Számítógépes modelljük alapján a vulkánt egy úgynevezett „köpenyszél” táplálhatja. Ez egy lassú, kelet felé irányuló áramlás a Föld felső köpenyében, amelyet az egykori Farallon-lemez maradványai alakítanak ki Észak-Amerika alatt. A forró köpenyanyag a kontinens alá sodródik, majd a litoszféra nyúlása miatt részben megolvad, létrehozva a Yellowstone magmarendszerét.
A kutatók szerint ez a folyamat egy délnyugat felé dőlő csatornát alakított ki a felszín alatt, amely megkönnyíti a magma felemelkedését és hosszú távú felhalmozódását. Ha igazuk van a kutatóknak, az új modell nemcsak a Yellowstone működését segíthet jobban megérteni, hanem más szupervulkánok kialakulására is magyarázatot adhat.
Olvass tovább: A Tambora: a vulkán, amely sötétségbe burkolta a világot
