A csillagászok egy rendkívül különleges objektumot fedeztek fel a korai univerzumból, amely alapjaiban változtathatja meg a galaxisok kialakulásáról alkotott elképzeléseinket. A kutatók szerint az úgynevezett Pseudo-LRD-NOM nevű égitest lehet az első ismert előfutára a rejtélyes kis vörös pontok (angolul „Little Red Dot”) néven ismert objektumoknak.
A kis vörös pontok az univerzum talán legnagyobb rejtélyei
A kis vörös pontokat a James Webb űrtávcső fedezte fel az elmúlt években, és azóta is az extragalaktikus csillagászat egyik legizgalmasabb rejtélyének számítanak. Ezek a rendkívül kicsi objektumok az univerzum korai időszakában jelentek meg, ám eredetük és természetük máig nem tisztázott.
A tudósok ennek tisztázására több elméletet is felállítottak. Egyesek szerint hatalmas fekete lyukakról van szó, amelyeket fénylő gázburok vesz körül, míg mások úgy vélik, hogy ezek a későbbi szupernagy tömegű fekete lyukak magjai, illetve a galaxisok építőkövei lehetnek.
Most azonban egy újonnan azonosított objektum közelebb viheti a kutatókat a válaszhoz.
Egy mindössze 10 millió éves, lényegében újszülött galaxisról van szó
A Pseudo-LRD-NOM egy rendkívül fiatal, úgynevezett csillagontó galaxis, amelynek életkora a becslések szerint alig 10 millió év, vagyis kozmikus léptékkel mérve rendkívül fiatal.
Az objektum különlegessége, hogy színképében kizárólag a hidrogénhez kapcsolódó Balmer-vonalak figyelhetők meg, miközben teljesen hiányoznak a nehezebb elemekre, az úgynevezett fémekre utaló emissziós vonalak. A nevében található NOM éppen ennek a rövidítése, vagyis „No Metal”.
Ez rendkívül szokatlan, hiszen az intenzív csillagkeletkezés során a nehezebb elemek általában nagyon gyorsan megjelennek.
A kutatók szerint a jelenség arra utalhat, hogy a galaxis még a kémiai fejlődésének legkorábbi szakaszában jár, amikor a csillagok által létrehozott nehezebb elemek még nem halmozódtak fel számottevő mennyiségben.
Ezenkívül az objektumban található rendkívül sűrű és nagy nyomású gáz is hozzájárulhat ahhoz, hogy a megszokott fémvonalak nem jelennek meg a megfigyelésekben.
A fekete lyuk talán megelőzte a galaxis kialakulását
A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a galaxis középpontjában egy aktív, szupernagy tömegű fekete lyukra utaló jeleket is sikerült azonosítani. A becslések szerint ennek tömege eléri az 5,6 millió naptömeget, vagyis már most nagyobb, mint a Tejútrendszer központjában található Sagittarius A* fekete lyuk.
Ez azért különösen izgalmas, mert a jelenlegi modellek alapján a galaxisok és központi fekete lyukaik tömege általában szoros kapcsolatban áll egymással. A kis vörös pontok esetében azonban úgy tűnik, hogy ez az összefüggés nem érvényesül.
A szakemberek szerint elképzelhető, hogy ezekben az objektumokban a fekete lyukak már azelőtt kialakultak, hogy maga a galaxis teljesen kifejlődött volna. A gyors csillagkeletkezés ráadásul további gázt juttathat a központi régiókba, ami tovább táplálhatja és növelheti a fekete lyukat.
Egymilliárd évvel az univerzum kialakulása után
A Pseudo-LRD-NOM fényét a csillagászok úgy észlelték, hogy az körülbelül egymilliárd évvel az ősrobbanás után indult el felénk. Az objektum rendkívül távoli, vöröseltolódása mintegy 6-os értéket mutat.
Megfigyelését az is segítette, hogy egy előtte elhelyezkedő galaxishalmaz gravitációs lencseként működött, és körülbelül tizenhatszorosára erősítette a galaxis fényét.
A kutatók úgy vélik, hogy a most felfedezett objektum egy átmeneti állapotot képviselhet, amelyből később kialakulhatnak a titokzatos kis vörös pontok.
Ez is érdekelhet: Feltörtek egy marsi meteoritot, és olyasmit találtak benne amit korábban még soha
További megfigyelések következnek
A felfedezés eredményeit a Svájcban megrendezett Európai Csillagászati Társaság 2026-os éves konferenciáján ismertették, a kutatás pedig a The Astrophysical Journal folyóiratban.
A tudóscsoport a következő években a Webb mellett a chilei ALMA rádióobszervatórium segítségével is vizsgálni kívánja az objektumot.
A cél annak meghatározása, hogy a fémvonalak hiánya elsősorban a galaxis rendkívül fiatal kora miatt alakult-e ki, vagy inkább a benne uralkodó extrém fizikai körülmények okozzák.
A csillagászok abban bíznak, hogy a jövőben további hasonló objektumokat is sikerül azonosítani, amelyek kirajzolhatják azt az evolúciós folyamatot, amely végül a korai univerzum egyik legrejtélyesebb objektumainak, a kis vörös pontoknak a megszületéséhez vezetett.
Olvass tovább: Az egész univerzum egy hologram lehet? Stephen Hawking utolsó nagy elméletének igazolásában a fekete lyukak segíthetnek
