Természetesen igen! Természetesen nem! Vágják rá azonnal egyik, illetve másik oldal hívei. De mi az igazság a rendszerváltás kapcsán? Mutatjuk!

Arról a kérdésről, hogy mi is valójában a politika, könyvtárnyi könyv született már – és persze fog is még születni. Egyesek szerint a közjóról szól, mások szerint a hatalomról, megint mások szerint az ellenfelek és szövetségesek kijelöléséről.

De könnyen lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint a politika valójában nem más, mint kommunikáció. Ha te kommunikálsz meggyőzőbben, ha neked „megy át” jobban az üzeneted, ha neked hisz a választópolgárok többsége, akkor te uralod a politikát, ha nem, akkor elbuktál.

Ez a gondolatmenet sok mindent segít megérteni, ami 2024 tavasza óta, de valójában már legalább 2010 óta történik körülöttünk. De most koncentráljunk csak a címben foglalt kérdésre: rendszerváltás történt-e 2026. április 12-én, a Tisza – talán a vártnál is nagyobb mértékű – győzelmekor?

Rendszerváltás rendszerváltás hátán?

Az idősebbek jól emlékezhetnek rá, hogy a 2010-es – szintén talán a vártnál is nagyobb mértékű – Fidesz-győzelem idején Orbán Viktoréknak is megvolt a maguk kommunikációs panelje: fülkeforradalom történt a választások napján. A reakció persze ugyanaz volt, mint most: a győztesre szavazók egyetértettek, a vesztesre szavazok jobb esetben kacagtak egyet, rosszabb esetben felháborodtak.

De volt egy másik kommunikációs panel, ami számunkra most még fontosabb: az akkor még újdonsült miniszterelnök bejelentette, hogy létrejött a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Az a furcsa képződmény, ami aztán inkább csak NER-ként vált fogalommá, később pedig szitokszóvá.

Tehát igen, Magyar Péter mostani „rendszerváltó” kommunikációjának éppen a Fidesz ágyazott meg: egyrészt valójában ők is egy új rendszerről, azaz rendszerváltásról beszéltek. Másrészt ha a 2010-től regnáló kormány saját maga nevezte ki a hatalmát Nemzeti Együttműködés Rendszerének, akkor egy új kormánynak miért ne lenne joga egy újabb rendszert alapítani?

De megváltozott a rendszer?

De tényleg attól változik meg a rendszer, hogy ezt 2010-ben Orbán Viktor, vagy éppen 2026-ban Magyar Péter bejelenti? A válaszhoz nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mi történt 1989-1990-ben, a legutóbbi olyan rendszerváltásnál, amelynek megtörténtében talán senki nem kételkedik – vita legfeljebb abban van, hogy örömteli volt a (rendszer)változtatás, avagy sem.

Megváltozott az ország államformája, népköztársaságból köztársaság lett. Megváltozott az államfői hatalom típusa, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyébe a köztársasági elnök lépett. Létrejött a többpártrendszer, bármely párt elindulhatott a választásokon. Megszűnt a parlamenti munkát kiüresítő „törvényerejű rendelet” intézménye, amelynek segítségével a minisztertanács – azaz a korabeli kormány – lényegében törvényeket fogadott el az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. És persze a szocialista tervgazdaság helyébe a kapitalista piacgazdaság lépett.

Na ezt nevezzük rendszerváltásnak! – mondhatják azok, akik szerint 2026. április 12-én egy egyszerű kormányváltás történt, semmi több annál.

Úgyis minden relatív

És hogy kinek van igaza? Valószínűleg úgy igazán senkinek, de azért egy kicsit mindenkinek. És épp ez a szép benne: mindannyian azt érezhetjük, hogy valójában mi látjuk helyesen a világot.

Hiszen úgyis tudjuk: a politika valójában nem más, mint kommunikáció.

Szívesen olvasnál még hasonló témában? Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy mi történt a Magyar-kormány első 50 napjában.