Helyi források szerint polgári áldozatokat és sérülteket követeltek az észak-kordofáni Dzsubra térségét ért légicsapások, amelyeket a szudáni hadseregnek tulajdonítanak. A támadások egy olyan időszakban történtek, amikor a nemzetközi közösség egyre határozottabban figyelmeztet a térségben kialakult humanitárius válság súlyosbodására.

A beszámolók alapján a légitámadásokat Antonov típusú katonai szállító repülőgépekkel hajtották végre, amelyekről nem irányított lőszereket és úgynevezett hordóbombákat dobtak le.

Ezek a fejlemények egybeesnek az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) figyelmeztetésével. A szervezet szerint az Észak-Kordofánban eszkalálódó erőszak súlyos károkat okozott a polgári infrastruktúrában, miközben a fel nem robbant lőszerek, aknák és tüzérségi maradványok továbbra is komoly veszélyt jelentenek a lakóhelyükre visszatérő civilekre.

Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője közölte: a világszervezet folyamatos légicsapásokról és dróntámadásokról kapott jelentéseket a térségből. Megjegyezte, hogy az egyik támadás egy szállító víztartálykocsit ért, ami tovább súlyosbítja az ivóvízhiányt egy olyan időszakban, amikor a régióban kolerajárvány pusztít.

Ezzel párhuzamosan az Emergency Lawyers (Vészhelyzeti Jogászok) nevű szudáni jogvédő szervezet arról számolt be, hogy június végén a hadsereg egyik Antonov gépe hordóbombákat dobott le Észak-Kordofán Um Dibib és Al-Zaraf nevű körzeteire. A támadásban civilek – köztük gyermekek és pásztorok – sebesültek meg, valamint jelentős állatállomány pusztult el. A szervezet kiemelte, hogy a két érintett területen nem voltak katonai célpontok, ezért független vizsgálatot és a felelősök számonkérését követelték.

A katonai szállítógépek bombázásra való használatának háttere

A mostani incidens ismét ráirányítja a figyelmet a katonai szállító repülőgépek bombázóként való alkalmazásának történetére Szudánban. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet korábbi jelentéseiben már dokumentálta, hogy a hadsereg Antonov gépekről dobott le nem irányított fegyvereket Dél-Kordofán és Dárfúr polgári lakosú területeire. A szervezet pontatlannak nevezte ezt a módszert, és hangsúlyozta: a sűrűn lakott területeken való alkalmazásuk sértheti a nemzetközi humanitárius jogot, amennyiben nem tesznek különbséget a katonai célpontok és a civilek között.

A Human Rights Watch szintén dokumentált korábbi kormányzati légicsapásokat Dél-Kordofánban, amelyek falvakat, gazdaságokat, piacokat és egyéb civil létesítményeket találtak el, tömeges menekülthullámot és számos áldozatot követelve.

Nemzetközi szankciók és vegyi fegyverek alkalmazásának vádja

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsának napokban tartott ülésén Nicole Champagne, az Egyesült Államok küldötte kijelentette: az amerikai szakértői értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a szudáni kormány vegyi fegyvereket – köztük klórt – alkalmazott a konfliktus során. Washington felszólította Szudánt, hogy működjön együtt a szervezettel, tegyen teljes körű vallomást a vonatkozó programjairól vagy létesítményeiről, és tegye lehetővé a nemzetközi ellenőrzést.

Az amerikai pénzügyminisztérium korábban, 2025 januárjában szankciókat vezetett be Abdel Fattah al-Burhan, a szudáni hadsereg parancsnoka ellen. A tárca indoklása szerint a szudáni fegyveres erők védett polgári létesítményeket – köztük iskolákat, kórházakat és piacokat – támadtak, akadályozták a humanitárius segélyek eljutását a rászorulókhoz, és súlyos jogsértéseket követtek el a konfliktus során.

Később a minisztérium szankciós listára helyezte az Al-Baraa bin Malik zászlóaljat is, amelyet a szudáni hadsereg oldalán harcoló iszlamista fegyveres formációként írt le. Washington azzal vádolja a milíciát, hogy tagjai visszaéléseket követtek el civilek ellen, valamint kiképzést és fegyvereket kaptak az Iráni Forradalmi Gárdától.

Elemzők szerint az észak-kordofáni katonai műveletek fokozódása, az amerikai szankciók fenntartása és a nemzetközi emberi jogi jelentések együttesen a konfliktusban álló felekre nehezedő nyomás növekedését mutatják. Mindeközben az ENSZ továbbra is a civilek védelmére, a segélyek akadálytalan bejutásának biztosítására, valamint a lakóövezeteket ért támadások független kivizsgálására szólít fel.

Ha lemaradtál erről: Az arab térség: Folyamatos küzdelem a „vér” szervezete ellen