Ma az Európai Bizottság közzétette harmadik jelentését az EU demográfiai átalakulásáról, kiemelve azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyeket ez jelenthet a versenyképesség, az innováció, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés szempontjából, ha időben és hatékonyan kezelik.

Európa népessége várhatóan csökken és öregszik, ami kihívásokat jelent a munkaerőpiac, az egészségügy, a gondozási rendszerek és a közpénzügyek számára. Ugyanakkor a hosszabb, egészségesebb élet lehetőséget kínál a részvétel, az innováció és a növekedés fokozására. Az EU célzott politikákkal a készségek, a gondozás, a lakhatás és a regionális fejlesztés terén segíti a tagállamokat a demográfiai változások hatásainak enyhítésében.

Az európai népesség csökken, de tovább él, mint valaha

A Közös Kutatóközpont által készített jelentés megerősíti, hogy

Európa népessége jelenleg a csúcson van; ma 450,6 millió ember él az EU-ban,

de 2050-re várhatóan körülbelül 445 millióra, 2100-ra pedig 398,8 millióra csökken, ami összességében körülbelül 11,7%-os csökkenést jelent, visszatérve az 1970-es évek szintjére.

Ugyanakkor az európaiak tovább élnek, mint valaha, a születéskor várható élettartam 2024-ben eléri a 81,5 évet, ami az egészségügyi ellátás, az életszínvonal és a szociális feltételek javulását tükrözi.

2050-re az EU lakosainak közel egyharmada 65 éves vagy annál idősebb lesz – szemben a mai ötödével -, míg a nők várható élettartama 2100-ra meghaladhatja a 90 évet, a férfiaké pedig a 86 évet.

Az EU-ban 2023-ban született gyermekek várhatóan 75,3 évig élhetnek súlyos betegség nélkül.

Ezek a tendenciák jelentős kihívásokat jelentenek, a munkaerőhiánytól és a megterhelt közpénzügyektől kezdve a gondozási rendszerek, az oktatási és képzési rendszerek, valamint a regionális kohézió terén jelentkező nyomásig. Ugyanakkor ezek a változások lehetőségeket is hoznak. Például a növekvő hosszú élettartam gazdasága új piacokat nyit meg az idősebb polgárok számára tervezett termékek, szolgáltatások és innovációk számára, új utakat teremtve a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés számára. Ez ösztönözheti az innovációt az egészségügyben, a technológiában és a pénzügyi szolgáltatásokban.

Az EU népességének öregedése átalakítja a munkaerőpiacot és a gondozási igényeket

A jelentés megállapítja, hogy az EU jelentős demográfiai változáson megy keresztül, amely átalakítja a munkaerőpiacát, és szükségessé teszi a részvétel és a termelékenység növelését. A munkaképes korú emberek körülbelül 20%-a nincs jelen a munkaerőpiacon, a foglalkoztatásban pedig 10%-os nemek közötti különbség van, miközben 8 millió fiatal nem vesz részt sem oktatásban, sem foglalkoztatásban, sem képzésben. Ugyanakkor az 55-64 évesek foglalkoztatása növekszik az elmúlt évtizedekhez képest. Az EU támogatja ezeket a tendenciákat a nők részvételének előmozdításával, a fiatalok készségeinek fejlesztésével, az idősebb munkavállalók aktív maradásának lehetővé tételével, valamint az innováció és a mesterséges intelligencia révén a termelékenység növelésével.

A termelékenység növelése és a kiaknázatlan tehetségek felszabadítása kulcsfontosságú lesz a csökkenő munkaerő hatásainak kezelésében, segítve a gazdasági növekedés fenntartását és a közpénzügyek megerősítését.

A jelentés azt is megmutatja, hogy a születési arányok csökkentek, miközben az európai társadalom öregszik, ami azt jelenti, hogy a munkaképes korú népesség csökken. A képzett migráció már fontos szerepet játszik a munkaerőhiány kezelésében. A tehetségek vonzása az EU-n kívülről támogathatja a kulcsfontosságú ágazatokat, erősítheti az innovációt, és segíthet ellensúlyozni az öregedő népesség hatásait. Bár enyhítheti a demográfiai nyomást, a prioritásnak továbbra is az EU-ban már meglévő emberek készségeinek fejlesztésére és átképzésére kell összpontosítania.

A hosszú élettartamú társadalomra való áttérés növeli az egészségügyi és hosszú távú gondozási igényeket is, a támogatásra szoruló emberek száma várhatóan 36 millióról 48 millióra nő 2070-re, és a 80 év felettiek aránya megduplázódik. Bár ez költségvetési kihívásokat hoz, ugyanakkor ösztönzi az innovációt és a hatékonyabb gondozási rendszereket.

Mit jelenthet a demográfiai változás Magyarország számára

Magyarország várhatóan követi az általános európai mintát a népességcsökkenés, az öregedés és a csökkenő munkaerő tekintetében. Az Eurostat legújabb alapforgatókönyve szerint Magyarország azon 18 EU-ország közé tartozik, amelyek népessége várhatóan csökken 2025 és 2100 között. A halálozások száma az egész időszakban meghaladja a születések számát, ami azt jelenti, hogy a migráció egyre fontosabb szerepet játszik majd abban, hogy milyen gyorsan csökken az ország népessége. Ezek a számok feltételezéseken alapuló forgatókönyvek a termékenységről, a halandóságról és a migrációról, nem pedig rögzített előrejelzések.

Érdekes módon Magyarország várhatóan az EU egyik legkisebb medián életkor növekedését fogja elérni 2100-ra, kevesebb mint hat évvel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország elkerülné az öregedést. A munkaképes korú lakosok száma továbbra is csökkenni fog, növelve a nyomást a munkáltatókra, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre és a hosszú távú gondozási szolgáltatásokra.

Magyarország viszonylag magas, 1,55 gyermek/nő termékenységi rátája 2023-ban – az EU-ban a harmadik legmagasabb – azonban még mindig jóval alacsonyabb volt a körülbelül 2,1-es helyettesítési szintnél.

A fiatalok ezért még fontosabbá válhatnak Magyarország gazdasági teljesítménye szempontjából. A fiatal magyarok mindössze 3,1 százaléka vett részt egyszerre formális oktatásban és foglalkoztatásban, szemben az EU 11,6 százalékos átlagával. Az adatok jelentős regionális különbségeket is feltárnak: Budapest fiataljainak aránya, akik sem dolgoznak, sem tanulnak, 5,4 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál, míg több északnyugat-magyarországi régió már elérte az EU célját, hogy ezt az arányt 9 százalék alá csökkentse.

A várható élettartam fokozatosan emelkedik, de Magyarország viszonylag gyenge helyzetből indul. 2024-ben Észak-Magyarországon a születéskor várható élettartam mindössze 75,1 év volt, ami az EU öt legalacsonyabb rangú régiója közé sorolta.

Magyarországon volt az EU legalacsonyabb várható élettartama 65 éves korban mind a nők, mind a férfiak esetében, 18,6 és 14,7 további évvel.

Ezeknek az egészségügyi különbségeknek a megszüntetése ezért ugyanolyan fontos lesz, mint a születési arányok növelése vagy a képzett munkavállalók vonzása, ha Magyarország sikeresen akarja kezelni demográfiai átmenetét.

Ha lemaradt róla: Kongatják a vészharangot: elfogy a magyar, vége lehet a jóléti államnak, nyugdíjnak?

Az EU lépései a demográfiai változások lehetőséggé alakítására

Az EU széleskörű politikai intézkedésekkel segíti a tagállamokat a demográfiai változásokra való reagálásban, amelyek támogatják az embereket életük minden szakaszában. Ez a legújabb jelentés bizonyítékot szolgáltat a politikai válaszra.

A Demográfiai Eszköztár, amelyet a Bizottság 2023 októberében fogadott el, és amelyet minden tagállam üdvözölt, az EU politikai eszközeinek készletét nyújtja a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára, hogy a demográfiai trendeket beépítsék a politikai döntéshozatalba, és koordinált intézkedéseket hajtsanak végre az EU-ban.

Ezen alapra építve a Bizottság célzott kezdeményezéseket folytatott kulcsfontosságú területeken:

  • Európai Megfizethető Lakhatási Terv: a minőségi, fenntartható lakhatás elérhetőbbé tétele, különösen a fiatalok és a kiszolgáltatott háztartások számára.
  • Generációk Közötti Méltányossági Stratégia: a generációk közötti szolidaritás erősítése, és annak biztosítása, hogy a mai politikák lehetőségeket teremtsenek a jövő számára.
  • EU Szegénységellenes Stratégia: a szegénység csökkentése különböző korcsoportokban, az egyes generációk által szembesült kihívások felismerésével.
  • Készségek Uniója stratégia: befektetés az élethosszig tartó tanulásba, a szakképzésbe és a minőségi munkahelyekbe a versenyképes munkaerő kialakítása érdekében.
  • Európai Gondozási Stratégia: a megfizethető, magas színvonalú gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása az EU-ban, olyan programok révén, mint az EU4Health (5,3 milliárd euró, 2021–2027) és az Európai Egészségügyi Adattér.
  • Hosszú távú vízió a vidéki területek számára: a népességcsökkenés, az öregedés és a vidéki régiók elvándorlásának kihívásainak kezelése.
  • Tehetségek kiaknázása kezdeményezés: az EU azon régióira összpontosít, ahol a munkaképes korú népesség csökkenése alacsony és stagnáló felsőfokú végzettséggel párosul, lehetővé téve az egyedi megoldásokat.

A Bizottság javaslata a következő Többéves Pénzügyi Keretre (2028-2034) magában foglalja a demográfiai változások kezelését a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek céljaként.

Mi következik? Még soha nem élt ennyi külföldi Magyarországon: honnan jönnek és miért épp ide?