Közismerten gyakoriak Oroszországban az „ablakon kiugrálások”, és elképzelhető, hogy végül Putyinnak se lesz más választása.

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb nyomás nehezedik Moszkvára, tekintettel arra, hogy az orosz gazdaságot sújtó üzemanyaghiányt, az elhúzódó háború hatásait és az ezekből következő belső elégedetlenséget már a propagandagépezettel is nehéz leplezni. De még ebben a helyzetben is erősen hatott Margus Tsahkna észt külügyminiszter kijelentése, amely szerint akár Vlagyimir Putyin is ugyanarra a sorsra juthat, mint azok, akik korábban rejtélyes körülmények között vesztették életüket.

A politikus Daily Star beszámolója szerint egy német lapnak adott interjúban így fogalmazott: „Még az oligarchák között is egyre többen kérdőjelezik meg Putyin háborúját.” Hozzátette: „Megváltoztathatná a céljait, és komoly tárgyalásokba kezdhetne – ha racionálisan cselekszik. Ugyanilyen könnyen előfordulhat azonban az is, hogy egy nap a családjával együtt kiugrik egy ablakon. Végül is Oroszországban ilyesmik megtörténnek.”

Üzemanyaghiány és pánik az orosz benzinkutakon

Az ukrán dróntámadások miatt egyre komolyabb károk érik az orosz olajipart, ami országszerte üzemanyaghiányhoz vezetett. A benzinkutaknál hosszú sorok alakultak ki, a feszültség pedig több helyen erőszakba torkollott.

Penzában például dulakodás tört ki, miután egyes autósok azzal vádolták egymást, hogy szabálytalanul előznek a sorban. Moszkvában ennél is súlyosabb incidens történt: egy nő szerint egy késsel felfegyverzett férfi kiszúrta az autója kerekeit, mert azt hitte, hogy elé furakodott.

Ukrán csapások bénítják az orosz olajipart

Az ukrán hadsereg az elmúlt időszakban sorozatos támadásokat hajtott végre olajraktárak, finomítók és tartályhajók ellen. A jelentések szerint több stratégiai létesítmény vált működésképtelenné, ami tovább csökkenti Oroszország üzemanyag-tartalékait.

A Sztavropoli területen található Mihajlovszkaja olajraktár is lángba borult egy dróntámadás után, miközben a Kaukázus kikötőjét is célba vették. Az ukrán vezetés korábban jelezte, hogy kész leállítani az ilyen akciókat, ha Moszkva befejezi a háborút, erre azonban egyelőre nem mutatkozik hajlandóság.

Kreml-közeli propagandisták kemény megtorlást követelnek

A támadások miatt az orosz állami médiában is egyre indulatosabb hangvétel uralkodik. A Kreml egyik legismertebb propagandistája, Vlagyimir Szolovjov rendkívül kemény katonai válaszlépéseket sürgetett.

„A hajóinkat támadják az Azovi-tengeren, és azt mondják a NATO-országoknak, hogy nem érdekli őket, akár a Földközi-tengeren is támadni fognak” – jelentette ki. Majd hozzátette: „Miért nem semmisítünk meg minden Ukrajnába tartó vagy onnan érkező hajót? Nemcsak a kikötőket, hanem minden, Ukrajnához kapcsolódó hajót el kellene pusztítani, teljesen mindegy, milyen zászló alatt közlekedik.” Végül még azt is felvetette: „Ráadásul vannak tengeralattjáróink. Mi akadályoz meg minket abban, hogy tengeralattjárókkal süllyesszük el az ukrán kikötők felé tartó hajókat?”

Távozhat önként a hatalomból Putyin?

A folyamatos támadások, az üzemanyagválság és a háború elhúzódása miatt egyre több találgatás lát napvilágot arról, milyen irányt vehet az orosz belpolitika. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, kiszivárgott jelentések már arról is beszámoltak, hogy az orosz elnök és a kormánypárt támogatottsága folyamatosan zuhan Oroszországban.

Tényleg elképzelhető, hogy Putyin végül kénytelen lesz önként távozni a világ egyik vezető hatalmának éléről?

Kiemelt kép: depositphotos.com