Ezúttal is a csillagok hiánya van a középpontban: hogyan készülhettek a Holdon a fényképek, ha egyetlen egy sem látszik a háttérben?

A holdraszállás meghamisításáról szóló összeesküvés-elmélet évtizedek óta az egyik legismertebb és legtöbbet vitatott teória. A kétkedők számos érvet sorakoztatnak fel annak bizonyítására, hogy az Apollo-program valójában csak egy gondosan megrendezett színjáték volt.

Az egyik leggyakrabban emlegetett „bizonyíték” szerint a Holdon készült ikonikus felvételeken egyetlen csillag sem látható az égbolton, ami szerintük lehetetlenné teszi, hogy a fotók valóban az űrben készültek. Neil deGrasse Tyson világhírű asztrofizikus azonban most világosan elmagyarázta, miért teljesen téves ez a következtetés, számol be róla a LADbible.

A válasz egyszerűbb lehet, mint sokan gondolnák

A szakember saját tudományos podcastjében szólalt meg a témában, és nem rejtette véka alá a véleményét az összeesküvés-elméletekről. „Vannak emberek, akik teljesen biztosak benne, hogy nem szálltunk le a Holdra. Megnézik Neil Armstrong és Buzz Aldrin nappal készült fotóit, és azt mondják, hogy mivel nappal is látszaniuk kellene a csillagoknak, de ezeken a képeken egyet sem látni, ezért valójában nem is jártunk a Holdon” – fejtette ki a kétkedők érveit.

Azonban véleménye szerint a NASA könnyen hamisíthatott volna „megfelelő” bizonyítékot, ha valóban hamisításról lenne szó. „Szerintetek a NASA ennyire ostoba volt?” – tette fel végül a sokatmondó költői kérdést.

Egyszerű fizikai magyarázata van a csillagok hiányának

Tyson szerint a félreértés abból fakad, hogy sokan nincsenek tisztában a fényképezőgépek működésével. A Hold felszínét közvetlenül éri a Nap rendkívül erős fénye, ezért a kamerát úgy kellett beállítani, hogy ezt a hatalmas fényerőt megfelelően kezelje.

„Amit ezek az emberek nem tudnak, az az, hogy hogyan működik a fényképezés. A területet annyira erősen megvilágítja a Nap, hogy a fényképezőgép rekesze leszűkül, és egyszerűen nem képes rögzíteni az olyan halvány fényforrásokat, mint a csillagok az égbolton” – magyarázta el, hogy mi van valójában a furcsa jelenség hátterében.

A jelenség könnyen szemléltethető egy hétköznapi példával. Ha valaki egy erősen világító asztali lámpát fényképez le úgy, hogy a háttérben apró LED-fények világítanak, a kamera a lámpa fényerejéhez igazodik. Ennek következtében a háttérben lévő halvány fények szinte teljesen eltűnnek. Ha viszont úgy állítják be a gépet, hogy a LED-ek is láthatók legyenek, akkor a lámpa fénye teljesen kiégeti a képet.

Rengeteg bizonyíték támasztja alá a holdraszállást

A csillagok hiánya tehát nem bizonyíték a csalásra, hanem a fotográfia alapvető fizikai törvényeinek következménye. Emellett persze számos más bizonyíték is megerősíti, hogy az Apollo-küldetések valóban eljutottak a Holdra. Ide tartoznak az űrhajósok beszámolói, a világűrből készített felvételek – köztük a legendás Earthrise kép –, valamint az a tény, hogy a NASA több ezer munkatársának kellett volna évtizedeken át titokban tartania egy ekkora horderejű csalást.

A legerősebb érv pedig a korszak geopolitikai realitásából, azaz a hidegháborús helyzetből fakad. Az Egyesült Államok legnagyobb riválisa, a Szovjetunió óriási presztízsveszteséget szenvedett azzal, hogy Amerika jutott el elsőként a Holdra. Ennek ellenére a szovjet vezetés soha nem állította hivatalosan, hogy a holdraszállás hamisítvány lett volna. Ha valóban létezett volna erre utaló bizonyíték, aligha hagyták volna ki a lehetőséget, hogy azt a világ elé tárják.

És nem, még Buzz Aldrin sem vallotta be, hogy kamu az egész, hiába próbálták ezt rábizonyítani, ahogy erről ebben a cikkünkben írtunk.