Az új kormány intenzív reformokat indított a jogállamiság helyreállítása érdekében — hangsúlyozta a brüsszeli testület pénteken közzétett, az idei évre vonatkozó jogállamisági jelentésében.
Az Európai Bizottság pozitívan értékeli az eddigi intézkedéseket
A dokumentum kiemeli, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint az általános feltételességi mechanizmus keretében folytatott párbeszéd nyomán több jogszabályi reform is előrehaladt. Emellett további alkotmánymódosítások előkészítése zajlik az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes intézményrendszer, valamint a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó intézményi kérdések terén.
A jelentés szerint az Országos Bírói Tanács továbbra is gyakorolta a 2023-as igazságügyi reformmal megszerzett hatásköreit, a Kúria pedig továbbra is biztosította az ítélkezési gyakorlat egységességét, ugyanakkor az alsóbb fokú bíróságokon az ügyelosztás átláthatósága nem javult. Az Európai Bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy az európai ügyelosztási normák figyelembevételével javítsa az alsóbb fokú bíróságok rendszereinek átláthatóságát.
Nem minden tetszik azonban Brüsszelnek
A bizottság szerint a legfőbb ügyész megválasztásának módja és az ügyészség hierarchikus felépítése továbbra is magában hordozza az egyes ügyekbe történő indokolatlan politikai beavatkozás kockázatát. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bére emelkedett, de nem születtek intézkedések a béremelések strukturált végrehajtására.
A jelentés összességében hatékonynak értékeli az igazságszolgáltatás működését, de azt ajánlja hogy Magyarország tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a béremelések az igazságszolgáltatás díjazására vonatkozó európai normák figyelembevételével, szervezett és kiszámítható módon valósuljanak meg.
A korrupcióellenes intézkedésekről szólva az Európai Bizottság kiemelte, hogy a 2026 júniusában elfogadott jogszabályok célja az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport hatékony működését akadályozó tényezők felszámolása.
Az Európai Bizottság gyorsabb munkát vár el az új magyar kormánytól
A korrupciós bűncselekmények miatt benyújtott vádiratok száma nőtt, ugyanakkor a magas szintű korrupciós ügyekben továbbra sem alakult ki meggyőző eredményességi mutató. A testület szerint Magyarországnak további intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben megfelelő számú vizsgálat, vádemelés és jogerős bírósági ítélet szülessen.
A testület emlékeztetett arra is, hogy Magyarország kérelmére megerősítették az ország részvételét az Európai Ügyészségben (EPPO). Az új szabályozás megerősíti az Integritás Hatóságot és javítja a vagyonnyilatkozati rendszert, ugyanakkor továbbra sem született átfogó lobbiszabályozás, és a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos hiányosságok is fennmaradtak.
A testület ajánlása szerint Magyarországnak átfogó jogszabályi reformok elfogadásával erősítenie kell az integritási keretrendszert a lobbitevékenység és a „forgóajtó-jelenség” szabályozása terén.
A médiával kapcsolatban is vannak megjegyzéseik
A médiával kapcsolatban az Európai Bizottság megállapította, hogy a médiatörvény júniusban elfogadott módosítása reformokat vezet be a nemzeti médiaszabályozó hatóság működésében, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításában és finanszírozásában. Ugyanakkor — hívta fel a figyelmet a jelentés — az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát és méltányosságát továbbra sem rendezték.
Bár felgyorsult a közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek elbírálása, az adatokhoz való hozzáférés köre továbbra is korlátozott. A jelentéstételi időszak jelentős részében több újságíró és médiaszakember is komoly nehézségekkel szembesült munkája során, írják a jelentésben.
Aggódnak a régi típusú módszerek láttán
A jelentés kitér arra is, hogy a korábbi magyar kormány széles körben alkalmazta rendkívüli felhatalmazásait, ami aláásta a jogbiztonságot és kedvezőtlenül hatott a vállalkozások egységes piaci működésére. A veszélyhelyzet 2026. május 13-i megszűnését követően az új kormány nem hosszabbította meg annak hatályát.
Az Európai Bizottság ugyanakkor rámutat arra is, hogy a stratégiai ágazatokban működő külföldi vállalatok továbbra is fokozott állami szabályozási nyomással szembesülnek, a versenyjogi szabályok szelektív alkalmazását lehetővé tevő jogi keret pedig tovább gyengíti a jogbiztonságot.
A jelentés „változatlanul aggályosnak” nevezi a titkos megfigyelésekre vonatkozó eljárási garanciák és a hatékony felügyelet hiányát. Pozitív fejleményként említette, hogy megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ugyanakkor a testület szerint a független civil szervezetek működését akadályozó tényezőket még nem számolták fel.
Tanácsokkal is ellátták Magyar Péteréket
A bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy továbbra is biztosítsa a civil szervezetek munkáját akadályozó tényezők megszüntetését — többek között az ezt korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezésével —, valamint tovább erősítse a biztonságos és támogató civil környezetet.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Henna Virkkunen, a testület alelnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországon több területen jelentős reformok zajlanak, amelyek számos korábbi jogállamisági ajánlás végrehajtását szolgálják, a testület pedig továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Michael McGrath uniós biztos egy Szijjártó Péter volt külügyminiszter új munkakörével kapcsolatos kérdésre elmondta: az Európai Bizottság nem kommentál egyedi ügyeket. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés ajánlása szerint az országnak átfogó jogszabályi reformokkal kell megerősítenie az integritási keretrendszert, különösen a lobbitevékenység és az úgynevezett forgóajtó-jelenség szabályozása terén.
A Sulyok Tamás köztársasági elnököt érintő kérdéssel kapcsolatban az igazságügyi biztos elmondta: az Alaptörvény 17. módosításáról — amely a kérdés jogi alapját képezi — a Velencei Bizottság várhatóan hamarosan véleményt tesz közzé.
Olvass tovább: Ennyit költöttek Sulyok Tamás külföldi útjaira adófizetői pénzből
