A rendkívüli hőség és az egyre alacsonyabb dunai vízállás ismét felszínre hozta a második világháború egyik különös örökségét: Szerbiában, Prahovo közelében újra láthatóvá váltak azok a német hadihajó-roncsok, amelyeket a visszavonuló Wehrmacht süllyesztett el 1944 őszén. A több mint nyolc évtizede a mederben fekvő hajók nemcsak történelmi emlékek, hanem máig komoly akadályt jelentenek a dunai hajózás számára.
Hitler parancsára süllyesztették el a flottát
A roncsok története a második világháború végéig nyúlik vissza. 1944 őszén a Vörös Hadsereg gyors előrenyomulása miatt a német csapatok kénytelenek voltak visszavonulni a Balkánról. Adolf Hitler utasítása egyértelmű volt: semmilyen használható katonai eszköz nem kerülhet az ellenség kezére.
Ennek megfelelően a Kriegsmarine dunai egységeinek legénysége saját hajóit süllyesztette el Prahovo térségében. A cél kettős volt: egyrészt megakadályozni, hogy a szovjet erők megszerezzék a hadihajókat, másrészt a roncsokkal eltorlaszolni a hajózási útvonalat, így lassítva a Vörös Hadsereg előrenyomulását a Dunán.
A terv rövid távon katonai célokat szolgált, hosszú távon azonban több mint 80 évre meghatározta a térség hajózását.
Gde suša, rođeni? #prahovo #brodovi pic.twitter.com/S3uxXTWPgQ
— Špijun među vama (@Spijunmedjvama) July 31, 2026
A hőség ismét láthatóvá tette a roncsokat
Az elmúlt évek egyre gyakoribb hőhullámai miatt a Duna vízszintje rendszeresen kritikusan alacsonyra süllyed. Ilyenkor a hajóroncsok egy része részben vagy teljesen előbukkan a vízből.
A Euronews szerint hasonló jelenséget már 2022 nyarán is megfigyeltek, idén pedig ismét látványosan kirajzolódtak a több évtizede a mederben fekvő hadihajók. A víz alatt azonban nem csupán ezek találhatók: szakértők szerint a Prahovo körüli, mintegy öt kilométeres szakaszon akár 200 különböző roncs is rejtőzhet, köztük vontatóhajók, uszályok és elsüllyesztett teherszállító hajók.
In Serbia and Hungary, sunken Nazi ships from WWII have surfaced due to the drought in the Danube
Near the Serbian town of Prahovo, several ships were found that were sunk in 1944 by the retreating Germans. Four more ships were found in Hungary's Danube-Drava National Park. pic.twitter.com/KrPxw0f1lg
— NEXTA (@nexta_tv) September 11, 2024
Különösen veszélyes a kiemelés
A roncsok eltávolítása rendkívül összetett feladat. A szakemberek szerint több hajó fedélzetén még mindig lehetnek fel nem robbant lőszerek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a mentési munkálatok során.
A búvárok speciális technológiát alkalmaznak: kötelekkel emelik ki a hajókat, miközben szivattyúkkal távolítják el a homokot és az iszapot a roncsok körül. Nem minden hajót lehet azonban kiemelni. A legnagyobbak esetében más megoldást választanak: ezeket mélyebbre süllyesztik és betemetik a folyómederbe, hogy a jövőben ne akadályozzák a hajóforgalmat.
Szerbia korábbi építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszterhelyettese, Aleksandar Banjac szerint a korszerű technológia jelentősen megkönnyíti az ilyen összetett mentési műveleteket, amelyek néhány évtizede még szinte kivitelezhetetlennek számítottak.
Near Prahovo in Serbia, relics of the Second World War emerge when river levels are low. On the riverbed lie numerous wrecks of German warships scuttled by their crews in 1944 as they retreated from the Red Army. https://t.co/bnZ74bAKjd
— euronews (@euronews) July 30, 2026
Az Európai Unió is finanszírozza a projektet
A roncsok eltávolítása nem csupán történelmi vagy biztonsági kérdés, hanem komoly gazdasági érdek is. Az Európai Unió támogatásával működő Nyugat-Balkáni Beruházási Keret (Western Balkans Investment Framework, WBIF) programja keretében már évekkel ezelőtt megkezdődött a 21 legveszélyesebb roncs eltávolítása.
A projekt stratégiai partnere az Európai Beruházási Bank (EBB), amely 2024-ben további 16 millió eurós támogatást biztosított a munkálatok folytatására. A teljes beruházás várhatóan 2028-ra fejeződik be.
A bank számításai szerint a roncsok évente mintegy 5 millió eurós veszteséget okoznak Szerbiának, mivel lassítják a dunai áruszállítást és korlátozzák a hajózási útvonal használhatóságát.
Nemcsak történelmi emlékek, hanem a jövő hajózásának akadályai is
A projekt célja nem csupán a második világháború veszélyes örökségének felszámolása. Az Európai Beruházási Bank szerint a fejlesztés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a Duna ismét versenyképesebb belvízi szállítási útvonallá váljon a Nyugat-Balkánon.
A kezdeményezés a nyugat-balkáni gazdasági és beruházási terv része, amelynek egyik fontos célja, hogy a közúti áruszállítás egy részét a környezetkímélőbb vízi közlekedésre terelje át.
Ha lemaradtál volna: Végnapjait éli a Velencei-tó, a Duna is rekordot döntött Budapesten: kiszárad Magyarország idén?
