A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal volt Magyar Péter egyik nagy választási ígérete. De mi lesz a valódi szerepe?
Alig néhány hónapja még választási ígéret volt, mostanra viszont már törvényben létező intézmény: megszületett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagyis az NVVH. A parlament augusztusban a hivatal költségvetési fejezetét is létrehozta, a vezetők kiválasztása pedig a célegyenesbe ért.
Így a kérdés egyre fontosabb: a közvagyon védelmének új, független garanciája születik, vagy Magyar Péter kormányának politikai furkósbotja? Egyrészt hatalmas fegyver lehet a korrupció elleni harcban, másrészt éppen a rendkívül széles jogosítványai miatt válhat az új rendszer egyik legkényesebb intézményévé.
Nem egyszerűen egy újabb hivatal
Az NVVH-t láthatóan nem azért hozták létre, hogy még egy pecsételő állami szervezet legyen Budapest valamelyik irodaházában. A törvény indoklása szerint a hivatal feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a vagyonkimentés megakadályozása és a jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzése.
A hivatal a közbeszerzéseket, az uniós források felhasználását, állami és önkormányzati vagyont, illetve pénzügyi folyamatokat is vizsgálhatja. A rendelkezésére álló eszközök között pedig nem pusztán elemzői vagy ellenőrzési feladatok szerepelnek: a tervek szerint bizonyos ügyekben nyomozati és vádemelési jogosítványai is lehetnek.
És pontosan ez az, ami miatt már most sokan kérdezik: ki ellenőrzi az ellenőrzőt?
A „furkósbot” vádja sem teljesen légből kapott
A politika örök problémája, hogy bár egy hatóság papíron lehet teljesen független, a gyakorlatban mégis nagyon sok múlik azon, hogy kik vezetik, hogyan indulnak az ügyek, milyen garanciák vonatkoznak az eljárásokra, és mennyire erős a bírósági kontroll.
Az NVVH vezetőinek kiválasztása ezért önmagában is politikai és jogállami tesztté vált. És a folyamat közel sem volt politikamentes. A Tisza-frakció saját jelöltet is megnevezett Sárvári Nicholas személyében – majd egy nappal később közölték, hogy mégsem az ő jelöltjük – miközben a Fidesz alkotmányossági kifogásokat hangoztatott és bojkottálta a kiválasztást.
Jogállami biztosíték, vagy Magyar Péter politikai elszámoltatógépe?
Talán éppen ezért lesz döntő, mi történik az első hónapokban.
Ha az NVVH valóban szakmai alapon működik, átlátható ügyelosztással, ellenőrizhető döntésekkel és erős bírósági kontroll mellett, akkor akár a Magyar Péter által meghirdetett „rendszerváltás” egyik legfontosabb intézménye is lehet. Nem azért, mert visszamenőleg minden korábbi kormányzati döntést meg kell büntetni, hanem azért, mert végre lehet egy olyan állami szerv, amelynek elsődleges feladata a közpénz útjának követése.
Másrészt viszont egy ilyen hatáskörű szervezet könnyen válhat az öncélú politikai leszámolás eszközévé, ha az ellenőrzés nem elég erős. A korrupcióellenes fellépés ugyanis akkor hiteles, ha nem azt nézi, ki volt hatalmon, hanem azt, történt-e jogsértés.
Éppen ezért különösen beszédes, hogy a jelöltek között olyan szakemberek is felbukkantak, akik kifejezetten a hivatal függetlenségének fontosságát hangsúlyozták. Ligeti Miklós például arról beszélt: az NVVH feladata fontos és megvalósítható, de nem szabad „boszorkányüldözéssé” válnia.
És akkor mi lesz az NVVH valódi szerepe?
A válasz valójában nem a törvény szövegében, hanem a gyakorlatban dől el.
Augusztus 27-én Unger Anna elnökjelölését és Tasnádi Katalin nyomozati elnökhelyettesi jelölését támogatta a parlamenti szakbizottság; a végső döntésről a parlament titkos szavazással határozhat augusztus 28-án. A hivatal szeptemberben kezdheti meg tényleges működését.
Vagyis most jön a neheze.
Egyrészt Magyar Péterék megmutathatják, hogy a vagyonvisszaszerzés nem politikai bosszú, hanem intézményesített jogállami feladat.
Másrészt az ellenzék és a kritikusok joggal fogják figyelni, hogy az NVVH kizárólag a korábbi hatalom ügyeit vizsgálja-e, vagy akkor is ugyanazzal a lendülettel lép fel, ha esetleg a saját kormányoldalán talál problémát.
Mert végső soron nem az dönti el, hogy az NVVH furkósbot vagy jogállami garancia, hogy mit mond róla Magyar Péter. Hanem az, hogy az első nagy ügyben képes lesz-e ugyanúgy fellépni a jelenlegi hatalommal szemben, mint bárki mással szemben.
Ha igen, valóban új korszak kezdődhet. Ha nem, akkor könnyen kiderülhet: a nagy rendszerváltó ígéretből csak egy újabb, hatalmas politikai fegyver lett.
